9969 Braille

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
9969 Braille
A kép 15 percel azután készült, hogy a Deep Space–1 elrepült a kisbolygó mellett
A kép 15 percel azután készült, hogy a Deep Space–1 elrepült a kisbolygó mellett
Felfedezése
Felfedező E. F. Helin és K. J. Lawrence [1]
Felfedezés ideje 1992. május 27.[1]
Felfedezés helye Palomar Obszervatórium
Névadó Louis Braille
Alternatív nevek 1992 KD
Pályaadatok
Epocha 2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága 501 973 506 km
(3,355 CsE)[1]
Perihélium távolsága 199 711 744 km
(1,335 CsE)[1]
Fél nagytengely 350 842 625 km
(2,345 CsE)[1]
Pálya excentricitása 0,431[1]
Orbitális periódus 1311,834 nap
3,59 év[1]
Közepes anomália 272,998°[1]
Inklináció 28,884°[1]
Felszálló csomó hossza 242,084°[1]
Perihélium szöge 355,654°[1]
Fizikai tulajdonságok
Tömeg 7,8×1015g
Átlagos sűrűség 3,9 g cm-3[2]
Forgási periódus 226,4 h[1]
Színkép típusa Q-típusú kisbolygó
Abszolút fényesség 15,8[1]

A 9969 Braille egy kisbolygó, pályája a Mars pályájánál valamivel nagyobb és oválisabb. 1992. májusában fedezték fel, és a Deep Space–1 űrszonda 1999. július 29-én készített róla képeket. A szonda hihetetlenül közel, 26 km-re közelítette meg a körülbelül 2,5 km átmérőjű (1 × 2 km) kisbolygót, amely azóta is új rekord az űrkutatás történetében. (természetesen különféle leszálló egységektől eltekintve.) 16 órával az elrepülés előtt a Deep Space–1-nek szoftver problémái támadtak, amelynek következtében a szonda biztonsági üzemmódba kapcsolt. A NASA mérnökeinek hatórányi munkájukba került a hiba kijavítása. Ennél is nagyobb probléma, hogy a kisbolygó elérése előtt 20 perccel elvesztette látómezejéből a célpontot, ekkor még körülbelül 16 000 km-re volt a célponttól, így jó minőségű felvételek nem készültek a 9969 Braille-ről, bár néhány infravörös felvételt sikerült rögzíteni.[3]

A képen a 9969 Braille pályája(kék), középen a Nap(fekete), a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, és a Jupiter pályája látható(piros)

A felvételek alapján úgy tűnik, hogy a kisbolygó egy nagyobb objektumról (egy Vesta méretű aszteroidáról) szakadhatott le évmilliókkal ezelőtt. Az infravörös felvételek alapján a bolygó összetétele nagyon hasonlít a Vestáéhoz, nem kizárt tehát, hogy róla szakadt le valamikor a régmúltban. Külső anyaga vulkanikus jellegű (piroxén nevű ásvány található rajta nagy mennyiségben). A 9969 Braille a negyedik kisbolygó a Naprendszerünkben, amelyen vulkanikus nyomokat találtak. Ez is az előbbi állítást igazolja, hogy egy nagyobb testről szakadt le, hiszen egy bizonyos méret alatt (kb. 300 km) az égitestek anyagában fejlődő belső hő nem vezet olvadáshoz.

Elnevezése[szerkesztés]

Nevét a híres Louis Braille-ről kapta, a vakírás megalkotójától. Segítségével vált lehetővé a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.

Forrás[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
  2. I. Richter, D.E. Brinza, M. Cassel, K.H. Glassmeier, F. Kuhnke, G. Mussmann, C. Othmer, K. Schwingenschuh and B.T. Tsurutani (2001. május 1.). „First Direct Magnetic Field Measurements of an Asteroidal Magnetic Field: DS1 at Braille”. Geophysical Research Letters 28, 1913–1916. o. DOI:10,1029/2000GL012679.  
  3. http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/411952.stm

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 9969 Braille témájú médiaállományokat.