Ugrás a tartalomhoz

2020-as romániai parlamenti választások

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

2020. december 6-án Romániában parlamenti választásokat tartottak. A választáson a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte a legtöbb szavazatot, de a parlamentben többségbe kerülő jobbközép pártok alakítottak koalíciós kormányt.

Listavezető Marcel Ciolacu Ludovic Orban Dan Barna és Dacian Cioloș George Simion és Claudiu Târziu Kelemen Hunor
Párt PSD PNL Alianţa 2020 USR-PLUS AUR RMDSZ/UDMR
Szavazatok (%) 28,9% (Képviselőház)

29,32% (Szenátus)
Parlamenti mandátumok Képviselőház:
110 / 330

Szenátus:

47 / 136
 Képviselőház:
93 / 330

Szenátus:

41 / 136
 Képviselőház:
55 / 330

Szenátus:

25 / 136
 Képviselőház:
33 / 330

Szenátus:

14 / 136
 Képviselőház:
21 / 330

Szenátus:

9 / 136

Választási rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román parlament kétkamarás, képviselőházból és szentárusból áll. Az új választási rendszer szerint megyei pártlisták vannak, amelyekről szavazatarányosan kapnak mandátumot a jelöltek. Az ország 41 megyéje mellett Bukarest, a főváros is külön választókerületet képez, a 43. választókerületet pedig a külföldön élő román állampolgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre. Csak azok választhatnak, akik állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkeznek az adott megyében, vagy a fővárosban illetve külföldön. A képviselőháznak 330, a szenátusnak 136 tagja lett. Az indulni kívánó pártoknak előzetesen össze kellett gyűjteniük az adott megye szavazói 1%-ának aláírását.

A bejutási küszöb 5%. A regionális pártok ún. alternatív küszöb révén is mandátumhoz juthatnak, eszerint legalább négy megyében kell a voksok legalább 20%-át megszerezniük a bejutáshoz. Megkönnyítettek a külföldön élők szavazását is.

Előzmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2016-os választásokat követően a PSD alakított kormányt, azonban 2019-re a szociáldemokraták elsősorban az akkori pártelnök, Liviu Dragnea korrupciós ügyei miatt elvesztették szavazóik jelentős részét, Dragneát 2019 májusában pedig 3 év börtönre ítélték, így ezt követően vezetési válság alakult ki a pártban. Ősszel a koalíció összeomlott, és a Klaus Iohannis államelnök által támogatott Nemzeti Liberális Párt alakított kormányt (kisebbségből), Ludovic Orban vezetésével. Eleinte a terv egy előrehozott parlamenti választás volt, ám ezt végül a koronavírus-járvány megkezdődése keresztülhúzta.

A kormány úgy döntött, hogy a parlamenti választásokat 2020. december 6-án tartják. 2020. szeptember 30-án Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke a Facebookon azt javasolta, hogy a választásokat halasszák el 2021 márciusára.[1] 2020. október 2-án Adrian Dohotaru, a Mentsétek meg Romániát Unió egykori helyettese törvényjavaslatot nyújtott be a Szenátushoz, amelyben javasolta a 2021. március 14-én tartandó parlamenti választásokat, amelyeket a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatott. 2020. október 7-én a PSD első alelnöke, Sorin Grindeanu azt állította, hogy a kormány terve a Covid19-esetek megugrásához vezet.[2] Október 8-án Călin Popescu-Tăriceanu és Victor Ponta sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártjaik megosztott listán indulnak a választásokon egyetlen név alatt: PRO România Social-Liberal.[3][4]

Választási térképek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Lisandru, Cristian (2020. szeptember 30.). "Călin Popescu Tăriceanu propune organizarea alegerilor parlamentare în luna martie 2021. Care sunt argumentele liderului ALDE" [Călin Popescu Tăriceanu proposes the organization of the parliamentary elections in the month of March 2021. What are the reasons of ALDE's leader]. Gândul (román nyelven). 2020. október 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 8..
  2. ↑ Novăceanu, Alina; Gabaroi, Bogdan (2020. október 7.). Simionescu, Mihai; Zaharia, Cristina (eds.). "Grindeanu: PNL, only interested in holding parliamentary elections as soon as possible". AGERPRES. 2020. október 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 8..
  3. ↑ Bîrzoi, Iulian (2020. október 8.). "Tăriceanu și Ponta anunță oficial că se unesc sub un singur partid: Pro România Social-Liberal. "Ne vom lupta cu PNL, USR și Iohannis care ne duc în prăpastie"" [Tăriceanu and Ponta officially announce that they are merging under one single party: Social-Liberal Pro Romania. "We are going to be fighting with PNL; USR and Iohannis are taking us into a ravine"]. Adevărul (román nyelven). 2020. október 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 8..
  4. ↑ Novăceanu, Alina; Gabaroi, Bogdan (2020. október 8.). Simionescu, Mihai; Panaitescu, Adina (eds.). "Pro Romania, ALDE decide to merge; new party to be called Pro Romania Social Liberal". AGERPRES. 2020. október 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 8..

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2020 Romanian legislative election című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_romániai_parlamenti_választások&oldid=28648358”