2011-es Fiatal Táncosok Eurovíziója
| Fiatal Táncosok Eurovíziója 2011 | |||||
| Dansens Hus, Oslo, | |||||
| Döntő | 2011. június 24. | ||||
| Műsorvezető | Erik Solbakken | ||||
| Rendező csatorna | |||||
| Zsűrielnök | |||||
| TV igazgató | Arild Erikstad | ||||
| Producer | Erik Conders | ||||
| Győztes táncos | |||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Minden zsűritag pontozza a résztvevők egyéni és csoportos táncát, majd a két legjobb táncos kvalifikálja magát a végső párbajba. | ||||
| Indulók száma | 10 | ||||
| Először részt vevő országok | |||||
| Visszatérő országok | |||||
| Visszalépő országok | |||||
| Meghívott előadók | — | ||||
| |||||
A 2011-es Fiatal Táncosok Eurovíziója volt az tizenkettedik Fiatal Táncosok Eurovíziója, melyet Norvégia fővárosában, Oslóban rendeztek meg. A pontos helyszín a Dansens Hus volt. A döntőre 2011. június 24-én került sor. Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. A 2005-ös verseny a holland Milou Nuyens győzelmével zárult, aki táncát Lengyelország fővárosában, Varsóban adta elő.
A helyszín és a verseny
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A verseny pontos helyszíne a norvég fővárosban, Oslóban található Dansens Hus volt.
A verseny logója egy táncost ábrázol, akit halványkék-piros–fekete színű vonalak jelenítenek meg, utalva a házigazda ország zászlójára és a verseny lényegére.
A színpad négyzet alakú volt, tizenkét darab LED-fallal körül véve.
Megváltozott a verseny lebonyolításának folyamata: a minimális résztvevők számát tízben állapították meg, a maximális résztvevők számát lecsökkentették tizennégyre, és országonként egy táncos részvétele engedélyezett. Emellett nem rendeznek elődöntőt. A döntőben a szakmai zsűri a két legjobb táncost választja ki, akiknek az úgynevezett Végső párbajban újra bizonyítaniuk kell. A Végső párbaj, így a verseny győztesét is a szakmai zsűri nevezi meg.
A résztvevők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Először indult a versenyen Koszovó, aki így Kanada után a második résztvevő ország lett, mely nem tagja az EBU-nak. Egyben ez volt Koszovó első részvétele valamilyen eurovíziós versenyen. Horvátország is ebben az évben küldte első indulóját.
Két ország tért vissza ebben az évben, Németország és Portugália. Ugyanakkor visszalépett a versenytől Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Lettország és Románia.
Így tíz ország indult a megmérettetésen, ami az eddigi legalacsonyabb létszám volt.
Zsűri
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fredrik Rydman (Zsűrielnök)
Michael Nunn
William Trevitt
Ilze Liepa
Döntő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A döntőt 2011. június 24-én rendezték meg tíz ország részvételével. A végső döntést a négyfős szakmai zsűri hozta meg.
| # | Ország | Táncos | Tánc | Koreográfus | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|
| 01 | Louise Lind | „Oya” | Mauro Rojas | — | |
| 02 | Grigor Baždar | „Under the Skin” | Valentina Ivanković Pelikan | — | |
| 03 | Joy Kammin | „Change Your Levels” | Joy Kammin és Erika Winkler | — | |
| 04 | Daniel Sarr | „Full Force” | Daniel Sarr és Maria Karlsen | 1. | |
| 05 | Tringa Hysa | „Rebirth” | Rudina Berdynaj | — | |
| 06 | Floor Eimers | „Dutch Breeze” | Floor Eimers | — | |
| 07 | Adam Myśliński | „Mania-C” | Katarzyna Kmiec | — | |
| 08 | Petra Zupančič | „On the Edge” | Mitja Popovski | 2. | |
| 09 | Ricardo Macedo | „Todos os ais São Meus” | Catarina Moreira | — | |
| 10 | Szpiridúla Magurítsza | „Ultima Carta” | Katerína Szarrí | — |
Végső Párbaj
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A zsűritagok szavazatai a Végső Párbaj versenyzőiről:
| Ország | Táncos | Szavazatok (összesen) |
Zsűritagok szavazatai | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| I. Liepa | W. Trevitt | M. Nunn | F. Rydman | |||
| Petra Zupančič | 1 | 1 | ||||
| Daniel Sarr | 3 | 1 | 1 | 1 | ||
Közvetítés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|
Zene
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| # | Ország | Cím | Előadó / Szerző |
| 1. | Svédország | „Gothic Fusion” | Shaddai |
| 2. | Horvátország | „Circles” | Break of Reality |
| 3. | Németország | „Violin Sonata No. 3 In D Minor: II. Imitatione Delle Champagne” | Johann Paul von Westhoff |
| 4. | Norvégia | „Fostercare” | Burial |
| 5. | Koszovó | „” | Korab Shaqiri |
| 6. | Hollandia | „” | Fikret Amirov |
| 7. | Lengyelország | „” | Adi Sappir |
| 8. | Szlovénia | „Clifside Waltz II (A Scene at the Sea)” | Joe Hisaishi Meets Kitano |
| 9. | Portugália | „Follow, Suite campanaire en 5 mouvements pour cloches de Chamonix: III. Zam” | Amália Rodrigues és Joël Grare |
| 10. | Görögország | „Daydream” | Aléxandrosz Karkalász |
Térkép
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- (angolul) Fiatal Táncosok Eurovíziója – Hivatalos honlap Archiválva 2018. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
