Ugrás a tartalomhoz

2008 TC3

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket be kellene dolgozni az Almahata Sitta szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
2008 TC3
A kék vonal mutatja a meteoroid pályáját, ahogyan a Földhöz közelít
A kék vonal mutatja a meteoroid pályáját, ahogyan a Földhöz közelít
Felfedezése
FelfedezőCatalina Sky Survey
Felfedezés ideje2008. október 6.
Felfedezés helyeMount Lemmon Survey
Ideiglenes név8TA9D69
Pályaadatok
EpochaOctober 7, 2008
Perihélium0,89995686080399 csillagászati egység[1]
Aphélium1,7164532750257 csillagászati egység[1]
Fél nagytengely1,3082050679149 csillagászati egység
Pálya sugara1,2 CsE
Pálya excentricitása0,31206744043697
Orbitális periódus1,4 év
Közepes anomália330,75429898151°
Inklináció2,5422152837122°
Felszálló csomó hossza194,10114359289°
Perihélium szöge234,44892519°
Perihélium átmenet2 454 790,8988481 julián dátum
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő2-5 méter
Forgási periódus0,0269409 h
Abszolút fényesség30,72
A Wikimédia Commons tartalmaz 2008 TC3 témájú médiaállományokat.
A 2008 TC3 röppályája és fontosabb észlelései térképre rajzolva
Az Almahata Sitta nevet kapott lehullott meteorit begyűjtését a Khartumi Egyetem diákjai csatárláncot alkotva végzik

A 2008 TC3 (a Catalina Sky Survey ideiglenes besorolása szerint 8TA9D69) egy 2 és 5 méter közötti átmérőjű meteoroid volt, amely 2008. október 7-én magyar idő szerint 4:46-kor, 12,7 kilométer/másodperces sebességgel, a vízszinteshez képest körülbelül 20 fokos süllyedésben érte el a Föld légkörét és körülbelül 37 kilométeres magasságban szétesett. A légkörben felszabaduló energia mintegy 1 kilotonnás robbanásnak felelt meg.[2]

Felfedezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meteoroidot a Catalina Sky Survey egyik megfigyelője fedezte fel az arizonai Tucson közelében lévő Mount Lemmon 1,5 méteres teleszkópjával, körülbelül egy nappal a becsapódás előtt.[3][4][5] Az elméleti számítások szerint nagyjából hetente éri el a légkört egy ilyen nagyságú égitest, de ez volt az első alkalom, hogy a becsapódás előtt sikerült észlelni az objektumot.

Becsapódása és megtalálása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A becsapódás előtt utoljára Olaszországból észlelték az égitestet, mintegy egy órával a légkörbe való belépése előtt. Ekkor a Földtől 45 000 kilométer távolságra volt, látszó fényessége elérte a 14 magnitúdót. A meteoroid Észak-Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe egy igen gyéren lakott, sivatagos területen, így közvetlen megfigyelések csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre a becsapódásról: a Meteosat 8 meteorológiai műhold,[6] és a KLM egy repülőgépe látta közvetlenül, egy ellentétes irányba néző egyiptomi webkamera valószínűleg lefényképezte a visszfényét,[7] emellett a meteoroid nyomát is lefényképezték.[8] Egy Kenyába (részben az atomrobbantások érzékelésére ) telepített, alacsony frekvenciájú hangokat érzékelő szenzor észlelte a becsapódás által keltett lökéshullámokat.[9]

2008 decemberében Peter Jenniskens, a Khartumi Egyetem professzora két diákjával begyűjtötte az első mintegy 4 kilogrammnyi anyagot (47 darab formájában) az Egyiptom és Szudán határát átszelő országút Almahata Sitta (6-os állomás) nevű pontja környezetében. Ezek első vizsgálati eredményeiről éppen a Nature 2009, március 26-ai számának megjelenése napján számolt be Mike Zolensky a 40. Lunar and Planetary science konferencián, Houstonban.

Később, 2009-ben egy szudáni gyűjtőexpedíció megtalálta a meteorit újabb 280 darabját, amelyek a mintegy 29 kilométer átmérőjű szórási ellipszis mentén szóródtak szét. A gyűjtés során a Khartumi Egyetem diákjai csaknem 1 kilométer széles csatárláncot alkotva fésülték át a sivatag, számítások alapján figyelembe veendő tartományát.

Az anyagvizsgálatok alapján a kicsi égitest anyaga ureilit. Ez a meteorit az akondritok csoportjába tartozó kőmeteorit típus. Ezek körében is az új hullás anyaga egy ritka, szénben gazdag, porózus változatot képvisel.[10][11] A lehullott objektum F színképtípusú kisbolygónak bizonyult, ennek most először sikerült földre került darabjait fellelni, és ennek alapján pontos anyagtartalmát megállapítani. Az égitest felszínének és belsejének anyagtartalma megegyezett, azaz az űridőjárás nem változtatta meg a felszín anyagát.[12]

Érdemes megjegyezni, hogy a Mócsi meteorit méretét éppen ilyen nagyságúra becsülték. Az az L6-os kondrit a mintegy 25 kilométer hosszú szórási ellipszisen mintegy 3000 darabra becsült törmelékké esett szét.

A meteorit neve: Almahata Sitta

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a meteoritikában az a szokás, hogy a becsapódás helyéről kap nevet a meteorit, ezért ideiglenesen, amíg a Meteoritikai Névadó Bizottság jóvá nem hagyja, a kisbolygóból lett meteoritok neve a becsapódás-környéki állomásról az Almahata Sitta nevet kapta.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "JPL kis égitestek adatbázisa". Hozzáférés: 2024. január 18.
  2. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. november 9.). "Új adatok és képek a légkörben felrobbant kisbolygóról". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  3. ↑ Williams, Gareth V. (2008. október 6.). "MPEC 2008-T50". Minor Planet Center. Hozzáférés: 2008. október 8.
  4. ↑ Huntington, Jenny (2008. október 7.). "Small Asteroid Enters Earth's Atmosphere". eFluxMedia. 2008. október 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 8.
  5. ↑ Sárneczky, Krisztián (2008. október 6.). "Kisbolygó-becsapódás Észak-Szudán felett!". Hírek.csillagászat.hu. 2008. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  6. ↑ Sárneczky, Krisztián (2008. november 10.). "Műholdról is megörökítették a kisbolygó-becsapódást". Hírek.csillagászat.hu. 2008. december 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  7. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. november 10.). "Film és kép a becsapódott kisbolygóról". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  8. ↑ Sárneczky, Krisztián (2008. november 10.). "Villanás és porösvény a tűzgömb nyomán". Hírek.csillagászat.hu. 2008. november 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  9. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. október 8.). "Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2008. november 16. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  10. ↑ Kereszturi, Ákos (2008. március 26.). "Megtalálták a Szudán felett felrobbant kisbolygó darabjait". [Origo] Világűr. Hozzáférés: 2009. március 26. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  11. ↑ Kiss, László (2009. március 27.). "Megtalálták az Észak-Szudán felett becsapódott kisbolygó maradványait". Hírek.csillagászat.hu. 2009. március 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 28. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  12. ↑ "Surprise recovery of meteorites follow asteroid impact" (angol nyelven). Astronomy.com. 2009. március 25. Hozzáférés: 2009. március 29. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:2008 TC3
A Wikimédia Commons tartalmaz 2008 TC3 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2008_TC3&oldid=27694323”