1947. évi IV. törvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VolkovBot (vitalap | szerkesztései) 2011. március 6., 15:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (r2.5.1) (Bot: következő hozzáadása: en:Statute IV of 1947 regarding the abolition of certain titles and ranks (Hungary))

A ma is hatályos 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről a második világháborút követő magyarországi társadalmi változások egyik fontos dokumentuma. Ez az egyébként igen rövid törvény mondja ki az örökletes nemesi rangok és és más címek, így a vitézi cím megszüntetését és használatuk tilalmát.

Tartalma

A törvény kimondja a magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az örökös főispáni cím, valamint a kitüntetésként adományozott rangjelző címek és méltóságok (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.) megszűnését. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket ugyancsak hatályon kívül helyezi.

Mindezen címek és a „vitéz” cím használatát a törvény kifejezetten meg is tiltja. Ugyancsak tilos a nemesi előnév, nemesi címer és jelvény vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezés (de genere…) használata.

Megtiltja a törvény a két világháború közötti Magyarország társadalmában burjánzó főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb. címzések használatát is (akár rangra, akár közszolgálati pozícióra utalva), de kiveszi ebből a körből a diplomáciai érintkezést és az egyházak belső használatú címzéseit.

A törvény számos tilalmat mond ki ugyan a címek használatával kapcsolatban, de nem rendel a tilalmak megsértése mellé szankciókat, így a törvény megsértése sem büntetőjogi, sem szabálysértési következményekkel jelenleg nem jár.

Elfogadásának körülményei

A törvény utóélete

1990 után számosan támadták a törvényt, amely kiállta a próbát, és hatályban maradt. Így hatályban tartotta az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény is, amely a folyamatosan zajló dereguláció, azaz jogszabálygyérítés egyik állomása.

2009. szeptember 21-én az Alkotmánybíróság is visszautasított egy indítványt, amely a törvény 3. § (1)–(4) bekezdéseinek, vagyis a címviselési tilalmaknak a megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság határozata leszögezi, hogy az öröklés alkotmányban biztosított joga alapján nem támadható a címek használatának tilalma, mivel az öröklés joga a vagyon örökítéséről szól, és a tulajdonjog körébe tartozik, a nemesi címek pedig az 1947 előtti magánjogban is személyiségi jogi oltalom alá tartoztak.

Az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján az indítványt elutasította, szükségesnek tartja ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a Tv. az emberek származás szerinti megkülönböztetésének megszüntetését szolgálja, amely – ahogyan a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indoklás is fogalmaz – „az esélyegyenlőség alapján álló demokratikus állami és társadalmi berendezkedéssel össze nem férhet”. A Tv. mögött tehát olyan határozott értékrend áll, amely a hatályos Alkotmányban megfogalmazott, a megkülönböztetés tilalmáról rendelkező 70/A. § (1) bekezdéséből levezetett értékekkel is összhangban áll, sőt azoknak szerves részét képezi.

2010. szeptember 27-én (az önkormányzati választások kampányfinisében) a Magyar Hírlap arról számolt be, hogy egy ünnepségen több politikust – Tarlós István főpolgármester-jelöltet, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Harrach Pétert – másokkal együtt „pallossal vitézzé avattak”.[1] A hír hatására (még ugyancsak a kampány utolsó napjaiban) Molnár Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a szabálysértési törvényhez, amelyben 100 000 forintig terjedő szabálysértési bírsággal javasolja büntetni az 1947. évi IV. törvény megsértését.[2][3]

Források