Ugrás a tartalomhoz

1-Oktén-3-ol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyim (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 2., 15:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (vinil-amil-karbinol törlése: rossz az előtagok abc-rendje. Ne terjesszünk rossz neveket Más nevekben sem, legfeljebb ha nagyon elterjedtek. A többi névben az utolsó előtag egybeírása az alapnévvel.)
1-Oktén-3-ol
IUPAC-név Okt-1-én-3-ol
Más nevek Amil-vinilkarbinol, 1-vinilhexanol, vinilhexanol, 3-hidroxi-1-oktén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3391-86-4
PubChem 18827
ChemSpider 17778
KEGG C14272
ChEBI 34118
SMILES
CCCCCC(C=C)O
InChI
1/C8H16O/c1-3-5-6-7-8(9)4-2/h4,8-9H,2-3,5-7H2,1H3
InChIKey VSMOENVRRABVKN-UHFFFAOYSA-N
UNII WXB511GE38
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H16O
Moláris tömeg 128,21204
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az 1-oktén-3-ol, vagy röviden csak oktenol a szúnyogokat és más csípő rovarokat vonzó anyag. Megtalálható az izzadságban és az ember által kilélegzett levegőben. Egy időben úgy gondolták, hogy a DEET rovarriasztószer hatása a rovarok oktenol érzékelő receptorának blokkolásán alapul.[1][2] Az oktenolt – néha szén-dioxiddal együtt – a rovarok csalogatására használják, hogy végül valamilyen elektromos eszközzel elpusztítsák őket.[3]

Az 1-oktén-3-ol az 1-okténből levezethető szekunder alkohol. Két enantiomerje létezik, (R)-(–)-1-oktén-3-ol és (S)-(+)-1-oktén-3-ol. Az oktenol a linolsav oxidatív lebomlása során keletkezik.[4]

Oktenolt számos növény és gomba is előállít, köztük az ehető gombák és a citromfű is. Az FDA által elfogadott élelmiszer-adalékanyag.[5] LD50 értéke 340 mg/kg, ezzel közepesen mérgező anyagnak számít.[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-Octen-3-ol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. Anna Petherick: How DEET jams insects' smell sensors. Nature News, 2008. március 13. [2008. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
  2. Mathias Ditzen, Maurizio Pellegrino, Leslie B. Vosshall (2008). „Insect Odorant Receptors Are Molecular Targets of the Insect Repellent DEET”. Sciencexpress 319 (5871), 1838–42. o. DOI:10.1126/science.1153121. PMID 18339904.  
  3. a b EPA fact sheet 1-Octen-3-ol
  4. Chemical properties of attractants. [2009. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  5. US FDAs Center for Food Safety and Applied Nutrition: US FDA/CFSAN - EAFUS List. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)

Kapcsolódó szócikkek

  • Okt-1-én-3-on, a vegyület keton megfelelője, mely a bőrre került vér jellegzetes fémes, gombára emlékeztető illatát adja