Szerkesztő:Gyim

A magyar Wikipédián mindig és mindenütt elmondják, hogy mit és miért ne szerkessz. Biztosan így keletkeznek a szócikkek. Szerves kémiai nevezéktannal foglalkozom. Saját wikibe töltöm a tanultakat. A magyar wikibe nem írok új szócikket, csak a talált hibákat javítom, hogy a wikim hivatkozása ne legyen ellentmondásban a szócikkel. 2021. december 26. óta vannak ellenőrizetlen szerkesztéseim, többnyire az előválasztás eredményeiről. Ma 2023. május 29. van, már az igazi választáson is túl vagyunk több mint egy évvel. Igazán öröm a Wikipédiát szerkeszteni, ha senki sem látja. Alighanem a legrégebbi ellenőrizetlen szerkesztés az enyém. Igazán büszke lehetek. 2023. július 28-án az utolsó ellenőrizetlen szerkesztés 2022. május 15. – alig több egy évnél. 2024. március 19-én az utolsó ellenőrizetlen szerkesztés 2023. május 29. – még egy év sincs. A Wikipédia Alapítványtól levelet kaptam, hogy szavazzak a Wikimédia Alapítvány vezetőségére. A magyar Wikipédián nincs szavazati jogom, pedig jóval többet szerkesztettem…

Covidos lettem

A feleségem 2022. március 17-én jött haza Szlovákiából. Egy 92 éves, rákos rokonát ment ápolni. 20-án belázasodott. Kiderült, hogy a rokont ápoló szlovák szociális munkás antivaxer, és nem volt beoltva. Az egyik ápoltja covidos lett, nyilván onnan hozta a rokonhoz, tőle kapta el a feleségem. A feleségem boltba is csak maszkban ment, nehogy megfertőzze a rokonát, aki a kemoterápia után nyilván immunkárosult.

Ezzel a kontaktkutatás letudva – a magyar egészségügy helyett.

Az orvos újabban nem vizsgál, csak telefonon ad tanácsot. A tünet megjelenése után 7 napig van karantén. Tesztelni nem kell. (!) Ha mégis, és pozitív, tünet nélkül 5 nap karantén.

22-én már nekem is voltak enyhe tüneteim: torokkaparás, már nap múlva -fájás, leginkább az allegriás tünetekre hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem voltam náthás. A hőemelkedésem a 4. napon ment fel fél napra 37,5°C-ra. Sem előtte, sem utána semmi. A covid-teszt 22-én negatív.

Bejelentettem én is a covidot, csak én a körzeti orvossal sem tudtam beszélni, ő ugyanis nem szokott ott lenni rendelési időben. Aláírja a recepteket és a beutalókat, és a nővér rendel. Vizsgálat egyáltalán nincs.

Mindketten megkaptuk a 3. oltást, a feleségem még novemberben, én januárban.

Karantént egyikünknél sem rendeltek el. (Nem ugyanaz a körzeti orvosunk.) Ahhoz képest, hogy két évvel korábban még egészségesek sem mehettek ki éjszaka, mert fegyveres katonák cirkáltak az utcán… aminek ugye semmi értelme nem volt, hiszen a szabadban gyakorlatilag nem terjed a vírus. Nyilván az értelmetlenség miatt kellett a szigor. Amúgy az alaptörvény csak szükség- és hadiállapotban teszi lehetővé a katonák fegyveres bevetését belföldön…

24-én nekem is pozitív lett a tesztem.

Március 29-én ugye lejárt az 1 heti (önkéntes?) karantén, de 1-jén még pozitív a tesztem. Pedig már 2 napja mehetnék közösségbe, hiszen tesztelni nem kötelező: nyugodtan letagadhatom, hogy megtettem. Pláne, hogy a teljes árat nekem kell fizetnem, mert a magyar egészségügy egy fillér támogatást sem ad (alighanem Európában egyedül).

Hát ezért van nálunk olyan sok beteg és halott. A világon a 4. legrosszabbak vagyunk halálozásban. A járványkezelés alapjaira sem képes a magyar egészségügy.

Végül április 6-án lett negatív a tesztem. Szavazni 3-án elmentem, persze maszkban. Április 1–6. között nem teszteltem, mert nem akartam elmenni otthonról sehová.

Koronavírus

A saját honlapomon

• Orvosi/biokémiai kérdések
• Személyes tapasztalatok a környezetemből
• Politikai összefüggések

A WHO a korábbi járványok tapasztalatai alapján azt ajánlja, hogy annyi tesztet kell végezni, hogy a pozitív eredmények aránya 5% alatt maradjon. Ezt Magyarország régen nem tudja teljesíteni, sőt, az is egyértelművé vált, hogy a tesztelési kapacitásokat nem tudja már növelni. Így nem lehet tudni, hány pozitív koronavírus-eset van Magyarországon. Az összes intézkedés vaktában történik.

Ilyenkor be kell vetni az állatorvosi laboratóriumokat, és ha az is kevés, nemzetközi segítséget kell kérni.

A 12% feletti arány azt jelenti a WHO szerint, hogy a járvány megállíthatatlan. Ezt az arányt először október 5-én értük el, október 17-én pedig a heti csúszóátlag is elérte a 12%-ot. Október 25-én az érték 15,14%, rohamosan nő, még meredekebben, mint előtte.

Miután a túl kevés mintavétel miatt a fertőzöttek számát és arányát nem lehet tudni, az egyetlen támpont a halálozási szám. Ennek heti csúszóátlaga október 25-én elérte a 40-et, és sokkal meredekebben nő, mint eddig.

A fenti adatok dacára a kormány azt állítja, hogy a tesztelési kapacitás korlátlan.

A magyar kormány teljesen feladta a vírus elleni védekezést

• képtelen megfelelő arányban növelni a tesztek számát. Azonnal nemzetközi segítséget kell kérni! Sajnos Európa többi országában sem rózsás a helyzet.
• az egyre meredekebben emelkedő fertőzésszámok ellenére sem tartja szükségesnek a védekezés szigorítását
• a tavasszal a védekezésre létrehozott alapot – melynek egy részét az önkormányzatoktól vonta el a védekezés céljára – elkezdte másra költeni (pécsi stadion, űrkutatás, stb.)

A kormány november 3-i intézkedései az egyéni védekezés némi szigorítását írják elő, és a büntetéseket növelik. Az államnak nincs többletfeladata: az iskolák működnek tovább, tömegrendezvényeket továbbra is lehet tartani, a teszteléseken nem változtattak (mert nem tudnak). A vesztünkbe rohanunk.

A kormány az oltásban reménykedik, pedig egyre több jel mutat arra, hogy vagy egyáltalán nem lesz oltás, vagy ha lesz, sokára, és csak néhány hónapig lehet hatásos. A tapasztalat ui. azt mutatja, hogy a szervezet csak néhány hónapig képes emlékezni a covid-19 fertőzésre (vagy az oltóanyaggal bejuttatott kórokozóra; a kettő ugyanaz). Vagyis ha lesz oltóanyag, az oltást néhány havonta meg kell ismételni. Egyelőre semmi jel nem mutat rá, hogy volna jobb megoldás.

November 5-én Orbán Viktor azt jósolta, hogy november 21-én 2240, december 10-én 4480 ember lesz intenzív osztályon, holott 1100–1200 intenzív ágy van, és az ápolószemélyzet kiképzése hónapokig tart. Ez 30–32 ezer kórházi beteget jelent. (A kórházi ágyak száma 60 ezernél kevesebb „békeidőben”.) November 6-án 391-en vannak lélegeztető gépen. A betegségben elhunytak aránya 2,26%, a gyógyultaké 23,3% a március elejétől összesített fertőzéseken belül. Hét napos csúszóátlagban 17000 tesztet végeznek, a fertőzöttek aránya a mintavételekben 24%.

Lassan ott tartunk, hogy nem átvezénylésekre, lélegeztetőgépekre, hanem a halottasházak hűtőkapacitásainak növelésére van szükségünk. Persze szokás szerint ezzel is majd csak akkor fog szembesülni a kormány, amikor már késő.

2020. november 9.

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezet be, ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia, amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat. Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak.

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

Kórházi ágyak

• 2020. szeptember 2.: ágyfelszabadítás a megyei kórházakban: itt látják el a koronavírusosakat
• 2020. szeptember 20.: a megyei kórházak csak a gyanús eseteket látják el. A koronavírusosokat átszállítják az 5 víruscentrumba.
• 2020. november 9.: ismét minden kórház fogad koronavírusosakat.

Visszaállt a szeptember 2-a előtti állapot.

Oltás

A kormány most az oltásban reménykedik. A Pfizer és BioNTech cég vakcinája 90%-os hatékonyságot ígér.

Az oltás két komponensű, három hét különbséggel kell beadni a kettőt. Nem tudni, meddig tart az immunitás. A cég az FDA-engedély kiadása után 2020-ben 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd vakcinát tud gyártani. Nagy hátrány, hogy −80°C-n kell tárolni, így a szállítás és tárolás probléma.

Szlovákia

Szlovákia a teljes lakosságát le akarja tesztelni. Az ország területét kb. 1000 fős körzetekre osztotta, minden körzetben 7 ember végzi a gyorstesztet, ami 15 perc alatt eredményt ad.

Az a probléma, hogy a gyorsteszt nem alkalmas egyetlen ember vizsgálatára, mert túl sok fertőzöttre ad negatív teszteredményt. (A fordítottja ritka, bár még mindig gyakoribb, mint a PCR-tesztnél.)

A gyorsteszttel egy közösségről lehet eldönteni, hogy fertőzésgóc-e vagy sem. Ha több pozitív eredményt találnak, akkor az egész közösséget le kell tesztelni PCR-teszttel. Góc esetén ui. lesznek pozitív teszteredmények (bár kevesebb, mint a fertőzöttek tényleges száma).

A gyorsteszt az első néhány fertőzöttet kis valószínűséggel találja meg, viszont ez a PCR-tesztre is igaz, csak más okból: ott a teszteredményre legalább két napot várni kell a mintabeli RNS szaporítása miatt, addig pedig terjedhet a vírus.

A gyorsteszt kitűnően alkalmas idős otthonok, iskolák szűrésére (a teljesen értelmetlen lázmérés helyett).

Szlovákiában az a probléma, hogy a vírus nem a körzeten belül terjed, hiszen azokat mesterségesen hozták létre. Csak akkor kapnak majd használható eredményt, ha a körzetek nagyon különbözőek lesznek egymástól fertőzöttség szempontjából. Ha a gyakoriság közel azonos, az eredmény semmire nem használható. A pozitív teszteredmények természetesen alkalmasak a kiszűrtek karanténbe küldésére.

Szlávik János szerint az egész ország letesztelésének nem sok értelme van. Ez általában igaz, de Magyarországon nem nyilvánvaló:

• annyira kevés a teszteredmény, hogy nagyságrendben sem tudjuk a fertőzöttek számát
• miután igen sok a fertőzött, egy részük kiszűrése gyorsteszttel már segíthet csökkenteni a megbetegedések számát.

IUPAC-nevek

2020. július 3-án elkezdtem a IUPAC-neveket javítani a kémiai szócikkekben. (Eredetileg géppel akartam, de a feladat jóval bonyolultabb, mint gondoltam. Így viszont a szerkezeti rajzokat is ellenőrzöm.) Elképesztően sok hiba van. Annak idején dr. Nagy József, a IUPAC magyar tagja megígérte nekem, hogy átnézi a huwiki IUPAC-neveit. Szerencsére erre nem került sor: most szégyenkezhetnék.

Statisztika az A–R betűvel kezdődő kémiai szócikkekről

739	Jónak talált molekulák száma	44.9%
615	Módosított molekulák száma	37.4%
291	Átugrott molekulák száma	17.7%
1645	A molekulak össz-száma	100%

Az A–R betűket néztem végig, elsősorban az infoboxbeli IUPAC-nevet és Más neveket, de néha a szövegben is javítottam kémiai neveket, és pár esetben pótoltam a forrást. Az eddigiekről egy kis statisztika látható jobbra.

Az átugrott molekulák legnagyobb része szervetlen, amihez nem nagyon értek, de a nevek általában egyszerűek, úgyhogy az várható, hogy a nagy többségük jó lesz. Van néhány bonyolult szerves vegyület, amit nem tudtam röptében lerajzolni: ezeket pótolom a (remélhetőleg nem túl hosszú) várakozás alatt. A szócikkek közel ⅓-ában volt javítandó név az infoboxban: ez nagyon sok. Egy részüket én írtam annak idején: elsősorban gyógyszer-hatóanyagokról. Ezek a molekulák a legbonyolultabbak közé tartoznak, ráadásul nem vagyok vegyész. Ehhez képest nem kell szégyenkeznem.

Az ellenőrzésben egy-egy betű után megállok, és megvárom az ellenőrzést. Gyim ^vita 2020. november 10., 07:01 (CET)

Kémiai infoboxok

Nem létező paraméterek, amiket sok szócikk használ

Név	Szócikk	Megoldás
InChIKey	704	szinonima StdInKey-re
StdInChI	787	szinonima InChI-re
OlvadásPont	57	szinonima MeltingPt-re
ForrásPont	25	szinonima BoilingPt-ra
Oldhatóságn	11	szinonima Solubilityn-re
Oldószern	7	szinonima Solventn-re

Ehhez jogok kellenének. Talpas felhasználóként nem tudom megcsinálni.

A magyar wiki működési problémái

Avagy: önellentmondások a wiki szabályaiban.

Biztonság kedvéért ez a rész megvan a honlapomon is. Ki tudja…

Szubcsonk vs. linkiw

Avagy: a definíció szükségessége.

Matematikus vagyok. Mi mindig a definícióval kezdjük. A szócikkben ez link. Ha a magyarban nincs meg (márpedig kémiai témában ez gyakori), az angolra. Ez valamiért bűn itt a magyar Wikipédián, pedig az olvasó számára sokkal jobb a semminél. (A semmitmondó csonk cikk még rosszabb lenne: információ helyett bosszúságot okozna az olvasónak.) Az egyik admin július 21. óta nem hajlandó ellenőrizni a javításaimat a szerinte túl sok enWiki link miatt. Nem tudom, ragadós lesz-e az elhatározás, és mások is bojkottálni fognak-e. Egyelőre kivárok, és folytatom. Így zajlik az élet a magyar Wikipédián belül.

Az angol wikiben általában úgy kezdődik egy szócikk megírása, hogy valaki ír egy néhány (vagy akár egy)mondatos összefoglalót róla abban a reményben, hogy akadnak, akik kiegészítik. Merthogy a wiki közösségi oldal.

A magyar wikiben se′ perc alatt ráteszik az adminok (!) a szubcsonk sablont, hogy júj, meg hű, és 5 napon belül törölni fogják. A szubcsonk megakadályozza, hogy egy definíciót egy új szócikkbe tegyen az ember, hogy majd egyszer talán bővül. (Ha nem, akkor utólag a hivatkozó szócikkekben lábjegyzetbe kell tenni a definíciót.) Én gyógyszermolekulákkal szeretnék foglalkozni, nem orvosi kérdésekkel, de a megértéshez kellenek az orvosi fogalmak. Nem akarok orvosi szócikkeket írni. Még akkorákat sem, ami túllépi a szubcsonk küszöböt.

Definíció nélkül nincs tárgyilagosság, pedig ez a wiki alapelve.

Mit tehet az egyszerű szerkesztő? A hiányzó definíciót az angol wikiből linkeli be. Pláne, ha több cikkben kell, és a definíció nem egy egyszerű tőmondat. Még mindig jobb, mint a semmi. (Meg lehetne tenni persze külső forrásból is, de akkor kivisszük az olvasót a wikiből. Tényleg ezt akarjuk? EnWikiből könnyebben talál vissza a magyarba, mint külső lapról.)

A magyar wikiben enWiki-fóbia van. Egyesek irtóznak tőle, mint a ragálytól, miközben onnan fordítjuk a magyar wiki cikkeinek legnagyobb részét. (Kémiából biztosan.) Majd mi, kurucok megmutatjuk, hogy tudunk olyat, mint ők.

Nem tudunk. Ideje lenne végre belátni.

Különböző Szent Útmutatók korlátozzák az enWiki linkelését. Inkább ne tudja meg az olvasó az infót, de ne menjen oda. Az eredmény? A kémiai témájú lapokat eleve enWikiben kezdem keresni. Ha mégis megvan magyarul, látni fogom az „interwikiből”.

Szubcsonkot az angol wiki nem ismer. Ha egy pár mondatos cikk nem bővül, egy idő után törlik. Megbeszélés után, amitől gyakran kedvet kapnak a szerkesztők, és kiegészítik a cikket.

Szóval dönteni kell: szubcsonk, enwiki vagy külső hivatkozás? Valamelyik kell a háromból, különben a tárgyilagosságot veszítjük el. Gyim ^vita 2020. augusztus 1., 09:42 (CEST)

Jegyzetek:

enWiki link még egyszer

A linkiw sablon megszavazása előtt az enWikire mutató linkeket lábjegyzetbe tettem. De ezt sem volt szabad.

A Szent Szabályok szerint a külső linkek a Jegyzetek alfejezetbe valók, a belsők a Kapcsolódó lapokba.

Az enWiki link se nem külső, se nem belső. Nem is létezik. Oda nem szabad linkelni. Legalábbis nekem. Másnak igen. Mint Orwelltől tudjuk, minden szerkesztő egyenlő, de vannak még egyenlőbbek.

A lábjegyzet lapon belüli link a linkre. Vagyis két kattintás egy helyett. (Ezért jobb a linkiw.) Utóbb a második linkeket szorgalmas és fanatikus kezek kihúzták ezekből a cikkekből (lásd például itt), a lábjegyzetbe mutató link megmaradt a szövegben, csak nem mutatott semmire, és a lap alján piros figyelmeztetés is van rá. Annyira nem volt fontos az enWiki eltüntetése, hogy megdolgozzanak érte, és a szócikk rendesen nézzen ki. Nem baj: így legalább egyszerűbben visszaállítható.

Az enWiki link kihúzása a fogalom definíciójának elvesztése. Más szóval vandálkodás. Fogalmat pedig huWikiben nem lehet definiálni: lásd az előző alfejezetet.

Egyre inkább az az érzésem, hogy huWiki célja nem cikkek írása, hanem a cikkírók büntethetősége. Gyim ^vita 2020. augusztus 18., 02:30 (CEST)