Ámon isteni felesége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
hemet-netjer
nTrN41
X1

Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]

Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]

A pozíciót innentől mindig vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]

Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]

Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.

Ámon isteni feleségeinek listája[szerkesztés]

XVII.–XX. dinasztia[szerkesztés]

XXI.–XXV. dinasztia[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.41
  2. Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
  3. Dodson–Hilton, op.cit., p.21
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.26
  5. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.376
  6. Shaw, op.cit., pp.244-245
  7. Wilkinson, op. cit., p.93