Kasta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kasta
Szitula Kasta és I. Amenirdisz nevével
Szitula Kasta és I. Amenirdisz nevével

Napata
Elődje Alara
Utódja Piye
Életrajzi adatok
Született i. e. 8. század
Elhunyt i. e. 745
Nyughelyeel-Kurru
Házastársa Pebatjma
Gyermekei Piye
Sabaka
I. Amenirdisz
Hensza
Pekszater
Noferukakasta
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasta témájú médiaállományokat.
Kasta
<
kAS
tA
>
Maat-Ré
<
ramAmAa
>

Kasta a Kusita Királyság uralkodója, Alara utóda volt. Hatalma már részben kiterjedt Felső-Egyiptomra is, ahol fia, Piye a XXV. dinasztia alapítója lett. Neve (k3š-t3, kiejtése talán /kuʔʃi-taʔ/[1]) jelentése „a kúsi”, „a kusita”.[2]

Uralkodása Felső-Egyiptomban[szerkesztés]

Kasta Napatából (Szudán mai fővárosától, Kartúmtól 400 km-re északra) kormányozta országát, befolyása nagy mértékben kiterjedt Felső-Egyiptomra is azáltal, hogy lányát, Amenirdiszt elfogadtatta a hivatalban lévő Ámon isteni felesége, I. Sepenupet, III. Oszorkon fáraó lányának utódjaként. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult abban, hogy a kusita hatalom Kasta uralma alatt kiterjedjen Egyiptomra is, mert legitimálta a kusiták hatalomátvételét Théba környékén.[3] Török László azt írja, hogy Kasta uralma alatt valószínűleg már magában Thébában is léteztek kusita helyőrségek, hogy biztosítsák a király hatalmát Felső-Egyiptom fölött és megakadályozzanak egy esetleges megszállást Alsó-Egyiptom felől.[4] Török megjegyzi, hogy azt, hogy Kasta békésen vette át a hatalmat Felső-Egyiptom fölött és jelent meg Felső- és Alsó-Egyiptom királyaként, az is mutatja, hogy III. Oszorkon leszármazottai, III. Takelot és Rudamon továbbra is magas társadalmi pozíciót élveztek Thébában, a 8. század végén, a 7. század első felében is, mint azt temetkezésük is mutatja a városban, valamint az is, hogy I. Sepenupet és I. Amenirdisz, Kasta lánya közösen tevékenykedtek.[5] Egy Kasta uralkodása idejéből származó sztélé előkerült Elephantinéból (ma Asszuán), Hnum templomából; ez is mutatja Kasta uralmát a terület fölött.[6] A sztélén uralkodói neve, a Nimaatré áll.

Az egyiptológusok ma úgy tartják, vagy őt, vagy – nagyobb valószínűséggel – Piyét említik egy jól ismert feliraton a Vádi Gaszuszban, a 12. évben. A felirat Kasta lányát, Amenirdiszt említi a hivatalban lévő isteni feleség, Sepenupet 19. évével kapcsolatban.[7]

Kasta uralkodásának hossza ismeretlen. Egyes források őt tekintik az egyiptomi XXV. dinasztia alapítójának, mivel ő volt az első kusita király, akiről tudni, hogy uralmát kiterjesztette Felső-Egyiptomra is.[8] Uralkodása alatt országának őslakos kusita népe, a Nílus harmadik és negyedik kataraktája között, gyors ütemben magáévá tette az egyiptomi hagyományokat, vallást és kultúrát.[9]

Családja[szerkesztés]

Elődje, Alara testvére lehetett.[10] Dunham és Macadam szerint Alara és Kasta is lehet, hogy a lánytestvérét vette feleségül, de Morkot szerint erre nincs világos bizonyíték.[11]

Kasta egyetlen ismert felesége Pebatjma volt. Gyermekeik:

  • Piye – Valószínűleg Kasta fia. Talán Pebatjma fia.
  • Sabaka – I. Amenirdisz testvéreként említik, tehát Kasta és Pebatjma fia.[10][11]
  • Hensza – Piye felesége, valószínűleg Kasta[11] és talán Pebatjma lánya.[10]
  • Pekszater (vagy Pekareszlo) – Piye felesége volt, Abüdoszban temették el. Lehet, hogy akkor halt meg, amikor elkísérte Piyét egyiptomi hadjáratára.[11] Laming és Macadam szerint Pebatjma fogadott lánya.[12]
  • I. Amenirdisz – Egy szobra említi, hogy Kasta és Pebatjma lánya.
  • Noferukakasta – Valószínűleg Kasta[11] és talán Pebatjma lánya.[10]

Sírja[szerkesztés]

Az el-kurrui piramisok közt megtalálhatóak Kasta és több utódja sírjai. A temető legmagasabban fekvő részén 4 tumulusz található (Tum.1,2,4 and 5). Ezektől keletre legalább nyolc piramis sora áll. Egyikük részben ráépült az egyik tumuluszra (Tum.19). A legdélebbi piramis Kastáé és feltehetőleg a feleségéé, Pebatjmáé. Ez előtt a sor előtt egy másik sor áll, köztük Piye, Sabaka és Tanutamani sírja. Pebatjma feltételezett piramisától délre át kell kelni a déli vádin, hogy elérjük a déli, királynéi piramisokat: Naparaye (K.3), Hensza (K.4), Kalhata (K.5) és Arti (K.6) sírját.[13]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kashta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Allen, James P.. The Ancient Egyptian Language: An Historical Study (en nyelven). Cambridge University Press (2013. július 11.). ISBN 9781107032460 
  2. Nicholas Grimal, A History of Ancient Egypt (Oxford: Blackwell Books), 1992. p.334
  3. Török László: The Kingdom of Kush: Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization. (Handbuch der Orientalistik 31), Brill 1997. pp.148-49
  4. Török, p.150
  5. Török, p.149
  6. Grimal, p.335
  7. Boardman, John The Cambridge Ancient History Volume 3, Part 1: The Prehistory of the Balkans, the Middle East and the Aegean World, Tenth to Eighth Centuries BC Cambridge University Press, 2nd edition 1982 ISBN 978-0-521-22496-3 p.570 [1]
  8. The New Encyclopædia Britannica: Micropædia, Vol.8, 15th edition, 2003. p.817
  9. Britannica, p.817
  10. a b c d Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.234-240
  11. a b c d e Morkot, Robert G., The Black Pharaohs: Egypt's Nubian Rulers, The Rubicon Press, 2000, ISBN 0-948695-24-2
  12. Dows Dunham and M. F. Laming Macadam, Names and Relationships of the Royal Family of Napata, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 35 (Dec., 1949), pp. 139-149, JSTOR
  13. D. M. Dixon, The Origin of the Kingdom of Kush (Napata-Meroë), The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 50 (Dec., 1964), pp. 121-132