LaVey-i sátánizmus

Peter H. Gilmore, a Sátán Egyházának jelenlegi főpapja.

A LaVey-i sátánizmus a modern-ateista, a Bal Kéz Útját követő (jelen esetben részben a zsidó és keresztény mitológiára épülő) vallások egyike. Ezen sátánizmus lényege az egyén fontossága, a létezés és az élet tisztelete a felsőbb hatalmak helyett; az egyént tekinti önmaga istenének. Ebből látható, hogy a sátánizmus ateista, pontosabban autodeista vallás. Az ateista jelző sok vitára adhat okot, mert bár létezik istenkép, ezen erő nem igényel imádatot, és nincs szerepe a sátánizmus dogmatikájában vagy rítusában. Vallja azt, hogy nem a jámborság, a behódolás, a remélt túlvilági örömök miatti földi szenvedés a helyes, hanem a kifejlett ego, az erő és az élvezetteli élet megélése az „itt és most”, az „élvezet - nem kényszeresség” jegyében. Jelen vallásban Sátán nem egy konkrét, létező istenség vagy démon, mely imádatot igényel. A sátánisták nem imádnak semmilyen természetfeletti lényt. Sátán az erős, független egyént jelképezi, aki saját erejéből él. A sátánista önmaga megváltója, nem külső erőtől várja azt

• Pontosítás: a sátánizmus szó több, a Bal Kéz Útját követő filozófiára is ráillik (néhány példa: Lucifer Egyháza, a Sátán Egyháza, Szet Temploma és az ördögimádó csoportok). Jelen cikken belül a sátánizmus szó a LaVey-i sátánizmust takarja.

Létrejöttének főbb motívumai

A sátánizmus vallásként 1966-ban vált hivatalossá (Április 30-án), amikor is Anton Szandor LaVey az Egyesült Államokban megalapította a Sátán Egyházát (Church of Satan), és az 1969-ben megjelent könyvében, a Sátáni Bibliában pontosan meghatározta a vallás ideológiáját, dogmatikáját és gyakorlatát, amelyek egyértelműen elválasztják a sátánizmust az ördögimádattól. A sátánizmust hivatalosan önálló vallásnak ismeri el többek közt az Amerikai Egyesült Államok kormánya és hadserege, valamint az Egyesült Királyság hadserege is.

Alapvető hitnézetek

Filozófiája

Alapvető individualizmus

A sátánizmust sokszor mutatják be úgy hibásan, hogy a kegyetlenséget, és a felelőtlen viselkedést hirdeti pedig LaVey ellenezte ezeket. Az alapvető gondolat Nietzschétől származik, miszerint az egyénnek érvényre kell juttatnia saját függetlenségét, felül kell emelkednie a tömegek hasonlóságán. A sátánisták sokban egyeznek Nietzsche emberfeletti emberével (Übermensch). LaVey kijelentette a következőket:
"A sátánisták születnek, nem pedig csinálják őket."
"Minden sátánistának van egy »betegsége«, amit úgy hívnak, hogy individualizmus, melyet ugyanúgy fel kell ismerni, akár az alkoholizmust."
Ez egy, a függetlenséget hírdető eszme, melyben az egyénnek kell kitűznie saját céljait, fel kell fedeznie saját szexualitását, megfelelő életstílusát.

Sátánizmus és önátalakítás

A sátánizmus fő különbsége az egyházaktól, melyek egy általuk valódinak hitt istent imádnak, hogy a sátánisták önmaguk boldogulására élnek, és magukat tekintik saját istenüknek. A sátánizmus bátorítja követőit, hogy fejlődjenek és "töltsék ki a helyet, ami rendelkezésükre áll".

A sátánizmus törvénye

A "lex talionis"(lex/legis=törvény, talio/talionis=visszahatás), a Visszahatás Elve szolgál a sátánizmus alaptörvényéül. LaVey értelemzése szerint ez a következőképp szerepel:"Tégy úgy másokkal, miként ők tesznek veled". A sátánizmus azt hirdeti, hogy az egyén csak annak adja szeretetét, aki érdemes rá, aki képes és hajlandó is azt viszonozni. Az szeretet elvesztheti igazi értékét, ha mindenki egyaránt részesül belőle. LaVey a keresztényi szeretetből indult ki, s arra akövetkeztetésre jutott, hogy ha az egyén mindenkit egyformán részesít szeretetéből, akkor lealacsonyítja azokat, kiket valóban szeret (azzal, hogy az idegeneket is úgy szereti, mint közeli ismerőseit). Azt vallotta, hogy az egyén csak akkor érezheti át a szeretet igazi valóságát, ha ellentétét, a gyűlöletet is képes átélni. Mivel a sátánista saját maga istene, ő határozza meg, kit részesít szeretetében, s kit gyűlöletében. LaVey úgy érezte, hogy intelligens és erős emberek túl sok időt töltenek el energiavámpírok mellett - ezek azok az emberek, akik folyamatosan csak szívják el a szeretetet és a gondoskodást, az odafigyelést, ellenben semmit sem viszonoznak ebből. Azt tanította, hogy a sátánistáknak minél hamarabb el kell szakadniuk az ilyen emberektől, hogy urai lehessenek saját energiájuknak, életerejüknek.

Az élet mint érték

A sátánista számára az élet a legnagyobb érték. Az élet értelmetlen kioltása komoly bűn. Az egyetlen eset, mikor az említett szabály felülíródik, ha a sátánista saját élete és épsége a tét. Az élet tiszteletéből fakad a tény, hogy a sátánista nagy becsben tartja a csecsemőket és az állatokat, mint a világ által meg nem rontott lényeket (bár az állatok megölése szükségszerű, védekezés vagy élelemszerzés céljából). Ugyancsak ez az oka, hogy a sátánista tiszteli mások életét is, mindaddig, míg e tiszteletben ő maga is részesül a másik fél részéről.

Egoizmus

A sátánizmust gyakran érte a vád, miszerint az önzést hírdeti. Valóban az egyén érdeke áll a középpontban, de ez még nem zárja ki a mások segítését. "Ha valakit, aki fontos számodra, boldoggá teszel, az ő boldogsága téged is boldoggá tesz." - jelenti ki LaVey a Sátáni Bibliában. Ezzel a kijelentéssel átértelmezi az egoizmus fogalmát, mondván, hogy a mások segítése is az egyén egóját táplálja, oly módon, hogy a jótett megelégedéssel tölti el. Ezzel LaVey azt mondja ki, hogy ha valakit az boldogít, hogy másokon segít, akkor (az egyén boldogsága érdekében) teheti azt, sátánista létének tagadása nélkül. LaVey maga az efféle tettet a gyengeség jeleként értelmezte, de úgy vélte, ha az egyént ez boldogítja, akkor elfogadható "hiba" (akárcsak az aszexualitás a nemiség kérdésében).

A kilenc sátáni kinyilatkoztatás

1. Sátán élvezetet képvisel az önmegtartóztatással szemben.
2. Sátán életet képvisel a szellemi vágyálmokkal szemben.
3. Sátán szeplőtlen bölcsességet képvisel az álszent önámítás helyett.
4. Sátán kedvességet képvisel az arra érdemesekkel szemben, a szeretet hálátlanokra való pazarlása helyett.
5. Sátán bosszúállást képvisel, ahelyett, hogy odafordítanánk a másik orcánkat.
6. Sátán felelősséget képvisel a felelősek iránt, ahelyett, hogy lelki vámpírok aggasszák.
7. Sátán az embert, mint egy az állatok közül valót képvisel – néha jobb, de többnyire rosszabb a négy lábon járóknál –, aki „istentől való lelki és szellemi fejlődése” révén valamennyi élőlény legveszélyesebbje lett.
8. Sátán a bűnösnek nevezett dolgokat hirdeti, mert ezek vezetnek a testi, szellemi vagy érzelmi kielégüléshez.
9. Sátán az egyház legjobb barátja, hisz az neki köszönheti, hogy még működhet.

A sátánizmus tizenegy törvénye

A Sátán Egyháza által hirdetett törvények(A földi sátánizmus tizenegy törvénye):

1. Ne adj tanácsot, hacsak meg nem kérnek rá.
2. Ne beszélj a gondjaidról másoknak, hacsak nem vagy biztos, hogy igazán hallani akarják.
3. Más birtokán tanúsíts tiszteletet, különben ne menj oda.
4. Ha birtokodon egy vendég bosszant, kegyetlenül és kímélet nélkül bánj el vele.
5. Ne közeledj senkihez szexuálisan, hacsak nem kapsz erre jelzést.
6. Ne vedd el, ami másé, hacsak nem terhes számára, és könyörög hogy megszabadítsd tőle.
7. Ismerd el a mágia hatalmát, ha sikerrel használtad vágyaid eléréséhez. Ha tagadod a mágia hatalmát, miután hozzá fordultál, elveszíted mindazt, mit általa szereztél.
8. Ne panaszkodj olyasmiért, aminek nem kéne alávetned magad.
9. Ne árts kisgyermekeknek.
10. Ne ölj nem-emberi állatot, hacsak rád nem támad, vagy élelemre nincs szükséged.
11. Ha nyílt területen jársz, ne háborgass senkit. Ha téged háborgat valaki, kérd meg, hogy hagyja abba. Ha nem fejezi be, pusztítsd el!

A kilenc sátáni bűn

1. Ostobaság: a legfőbb, kardinális bűn, sajnos nem jár fájdalommal. A mai média és az úgynevezett "civilizáció" egy ostobaság-ideált hirdet, egy sátánistának át kell látnia ezeken a hazugságokon.
2. Pózolás: az üres pózolás irritáló dolog, mindenkit nagy embernek állít be, akár azok, akár nem.
3. Szolipszizmus: veszélyes dolog elvárni másoktól, hogy úgy viselkedjenek irántad, ahogy az természetesen elvárható. "Cselekedj úgy másokkal, ahogy ők cselekednek veled."
4. Önámítás
5. Csordaszellem: egyértelmű ennek a megjelenése. Teljesen rendben van az igazodás egy másik emberhez, ha annak a vágyai, céljai számodra is jók. Ellenben ha csak sodródsz az árral, és hagyod, hogy egy számodra ellenséges vélemény irányítson, nem vagy több egy bolondnál. A kulcs, hogy jól válasszunk mestert, és ne legyünk rabszolgasorba taszítva.
6. Szűklátókörűség: egy sátánistának soha nem szabad elfelejtenie, hogy valójában ki ő, milyen hatással van a környezetére, és hogy mennyire más szinten tevékenykedik, mint a világ többi lénye.
7. A múlt feledése: az emberek agymosásának egyik fontos eleme, mikor régóta érvényben lévő igazságokat, elfogadott dolgokat új csomagolással próbálják ránk erőszakolni. Az a cél, hogy felejtsük el az eredetit, és az új megalakítóját tekintsük feljebbvalónak. Ez az "eldobható társadalom" egyik építőköve.
8. Önromboló büszkeség: a fontos az első szó. A büszkeség helyénvaló dolog, mindaddig, míg az egyén képes beismerni tévedéseit.
9. Az esztétika hiánya: fontos, hogy az egyén képes (és hajlandó) legyen meglátni és felismerni a szépet. A szép, mint fogalom körvonalazása többnyire az egyéntől függ, de vannak olyan egyetemesen megnyugtató és harmonikus összeállítások, amik természetüknél fogva tetszetősek az ember számára.

A sátánizmus a társadalomban

Lex talionis

A Sátán Egyháza nem hírdeti a törvények önkényes áthágását, sem a bűnözést, bár némely esetek, mint a megtorló tettek (testi sértés esetleg emberi élet kioltása) nincsenek nyíltan megtiltva. Ez azt jelenti, hogy az önkényes gyilkosság vagy testi sértés tiltott, de ha a sátánistát egy szeméky bántalmazza avagy megpróbálja megölni, ő a "lex talionis" értelmében hasonlóképp megtorolhatja a tettet. A nyilvánvalóan tiltott tettek közé tartozik a tolvajlás és a csecsemők bántalmazása.

Emberáldozatok

Az élet tiszteletéből a sátánista soha nem hajt végre emberáldozatot, ha a feláldozandó személy nem vállalja önmaga (tudatának és szabadságának teljes birtokában) a halált. Egy ellenkező személy feláldozása egyenlő az önkényes gyilkossággal, ami a sátánizmus egyik főbűne. Az embertáldozat leginkább csak akkor fordul elő, ha a sátánista a rítus folyamán önmagát áldozza fel egy nagyobb mágikus cél érdekében.

Jelképei

Baphomet-pecsét, A Sátán Egyházának jelképe

A Sátán Egyházának jelképe az ún. Baphomet-pecsét, mely két koncentrikus körből, és a beléjük írt lefele fordított pentagrammából tevődik össze. A pentagrammában egy kosfej áll, mely egyaránt utal a kereszténység ördögeire és a görög mitológiára. A két kör között szerepel a Leviatán név, héber betűkkel (LVYTN).

A szimbólum jelentését tekintve összetett, részei kiegészítik és erősítik egymást. A lefele mutató pentagramma és a kosfej egyszerre fejezi ki az egyházakkal (keresztény/zsidó/iszlám) való szembenállását és az élet élvezetét. A pentagramma egyfelől az okkulthoz való vonzódásra és az ún. "fekete mágia" használatára utal. A felfele mutató pentagramm az szellemi magasságok iránti vágyat jelképezi, így fordított párja kifejezi az ézéki örömök előtérbe helyezését a sátánizmuson belül. A kosfej a démoni utalás (bővebben ld. Sátán mellett utal az ókori görög mitológia szatírjaira (félig kecske, félig ember lény), akik Dionüszosz (vagy Pán) kísérői, az érzéki élet megszemélyesítői.

Nem folytatnak hittérítést. A köztudatban (a Jelenések könyve nyomán) a Sátán száma a 666, a LaVey-féle sátánisták szerint azonban a 9, mert ez az ego száma, amely bármekkora szorzat esetén is visszatér önmagához a számjegyeket összeadva.

A név, mint "sátánizmus"

A név jelentései és története

Az -izmus szó jelentése „elv”, „tan”. A „Sátán” szó héber eredetű, és ellenfelet, vádlót jelent. A keresztény, zsidó és iszlám mitológiában jelenik meg, mint Isten (Jahve avagy Allah) ellenfele.

A névválasztás okai

A sátánisták nem imádják a Bibliában szereplő Sátánt, aki Isten ellentéte és ellenfele. A sátánisták gyakorlatilag szkeptikus ateisták, akik szembenállnak minden, a Jobb Kéz Útját követő vallással, különösképp a kereszténységgel és júdaizmussal, ezt jelzi a Sátán nevének nyílt használata is. A név ugyanakkor szoros összefüggésbe került az okkult tudományokkal (ld. inkvizíció, boszorkányüldözés), így jelzi, hogy a sátánizmus is erősen kötődik az okkulthoz, a mágiához.

Sátánizmus és nem Humanizmus

LaVey a Sátáni Bibliában kifejti, hogy miért nem hívják egyszerűen humanizmusnak (esetleg egoizmusnak) a sátánizmust, hisz az egyén fontosságát hangsúlyozza (ld. reneszánsz/humanizmus).Legfőbb érve, hogy a humanizmus nem vallás, míg a sátánizmus egyértelmúen az, rendelkezik dogmatikával és rítussal.LaVey szeint "a dogma szükséges" ahhoz, hogy az egyén érzelmileg is elfogadhassa azt, mit már észérvek alapján elfogadott. A dogma és a veremónia szolgáltatja a fantáziát az említett érzelmi elfogadáshoz.

Lásd még

• Anton Szandor LaVey
• A Sátán Egyháza
• Sátán
• Sátánizmus

Források

Anton LaVey könyvei

• Wolfe, Burton H.; LaVey, Anton Szandor. The Satanic Bible. New York, N.Y: Avon (1977). ISBN 0-380-01539-0 
• Anton Szandor LA Vey. The Satanic Rituals. New York, N.Y: Avon. ISBN 0-380-01392-4 
• Peggy Nadramia; LaVey, Anton Szandor. The Satanic Witch. Venice, Calif: Feral House. ISBN 0-922915-84-9 
• LaVey, Anton Szandor; Anton Szandor LA Vey. The Devil's Notebook. Venice, Calif: Feral House (1992). ISBN 0-922915-11-3 
• Manson, Marilyn; Anton Szandor LA Vey; LaVey, Anton Szandor. Satan Speaks!. Venice, Calif: Feral House. ISBN 0-922915-66-0 

Külső hivatkozások

• http://www.scythe.hu
• A Sátán Egyházának hivatalos honlapja
• Michael A. Aquino: The Church of Satan. Fifth Edition, 2002 (angolul)
• Satanism - A Taste for the Dark Side by Richard G. Howe; Christian Reasarch Journal, vol. 28, nr. 5; year 2005 (angolul)
• Anton Szandor LaVey: The Satanic Bible, Avon (NY), 1969 (angolul)
• Warrax: Theology of Satanism (angolul)