İskenderun
İskenderun | |
Az Atatürk-sugárút, az İsmet İnönü út és a világítótorony | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Földközi-tengeri |
Tartomány | Hatay |
Rang | körzeti központ |
Polgármester | Yusuf H. Civelek |
Irányítószám | 31xxx |
Körzethívószám | 00 90326 |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 251 682 fő (2022)[1] |
Körzet népessége | 304 891 fő[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 35′ 14″, k. h. 36° 10′ 24″36.587222°N 36.173333°EKoordináták: é. sz. 36° 35′ 14″, k. h. 36° 10′ 24″36.587222°N 36.173333°E | |
İskenderun weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz İskenderun témájú médiaállományokat. |
İskenderun, görögül Alexandretta (Ἀλεξανδρέττα), arabul الإسكندرون, al-ʼIskandarūn város és körzet Törökország Hatay tartományában, a Földközi-tengeri régióban.
Története
[szerkesztés]Alexandretta valószínűleg a Kr. e. 333-ban, Nagy Sándor alapította Alexandria ad Issum helyén vagy közelében fekszik. Nagy Sándor a III. Dareiosz felett aratott győzelmét akarta a város alapításával megünnepelni. A Szuezi-csatorna megnyitása előtt fontos kikötőállomás és kereskedelmi csomópont, az Oszmán Birodalom Aleppó vilajetének (ma Szíria területén) kikötője volt. 1918 és 1937 között francia mandátum alatt autonóm szandzsák volt. 1939-ben került vissza Törökországhoz, amikor is Hatay tartomány székhelye Antakya lett.[3]
Gazdasága
[szerkesztés]Ma is kikötőváros, ezen felül katonai és tengerészeti központ, számos ipari létesítménynek is otthont ad (műtrágya, acél). Mind szárazföldi, mind légi összeköttetése az ország nagyobb városaival jól megoldott.[3]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ https://biruni.tuik.gov.tr/medas/?kn=95&locale=en
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ a b Iskenderun (Turkey) (angol nyelven). Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. június 1.)