Ugrás a tartalomhoz

Örösi Pál Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 11., 22:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Örösi Pál Zoltán
Született1904. január 14.
Székelyudvarhely
Elhunyt1986. április 13. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabiológus,
entomológus,
méhész,
egyetemi oktató
KitüntetéseiKossuth-díj (1955)
SablonWikidataSegítség

Örösi Örösi Pál Zoltán, néhol Őrösi (Székelyudvarhely, 1904. január 14.Budapest, 1986. április 13.) Kossuth-díjas magyar biológus, entomológus, méhész, a mezőgazdasági tudományok (akadémiai) doktora. Kutatási területe a méhészet, azon belül a méhtetvek és más paraziták, valamint a méhmirigy működésének vizsgálata. 1942 és 1972 között a Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet igazgatója, illetve az átszervezés után a Kisállattenyésztési Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztályának vezetője volt.

Életpályája

Budapesten érettségizett, majd felvették a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi szakára, ahol természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát, illetve állattanból bölcsészdoktori címet szerzett. Ezek megszerzése idején 1927-től a Debreceni Egyetem, majd 1941-től a kolozsvári egyetem adjunktusa volt. Debreceni évei alatt szerzett egyetemi magántanári képesítést. Egyetemi oktatói munkája mellett 1933 és 1944 között több alkalommal volt ösztöndíjas kutató a németországi Birodalmi Biológiai Kutatóintézetben (Biologische Reichsanstalt) méhbetegség-kutató osztályán. 1942-ben kinevezték a gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet igazgatójává, amelyet később beszerveztek a Kisállattenyésztési Kutatóintézet alá különálló osztálynak. Az intézetet, majd az osztályt harminc éven keresztül vezette. Ezt követően 1984-ig tudományos tanácsadóként dolgozott az intézetnél. Ekkor vonult nyugdíjba, de haláláig aktív volt.

1952-ben kapta meg addigi munkásságáért a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot. 1969-ben a Méhészegyesületek Nemzetközi Szövetségének tiszteletbeli tagjává választották. Emellett 1924-től 1944-es megszűnéséig a Méhészet című szakfolyóirat főmunkatársa, illetve egy évig a kolozsvári Méhészeti Közlöny szerkesztője volt. 1954-ben kezdte meg az új méhészeti szaklap, az Üzemi és háztáji méhészet (később Méhészet) szerkesztését, itt 1981-ig tevékenykedett.

Díjai, elismerései

Források

További információk

  • Biológiai lexikon. Szerk. Straub F. Brunó. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975.
  • Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Szerk. biz. Bálint Andor [és mások]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964-1976.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980.