Énekes papagáj
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Psephotus haematonotus (Gould, 1838) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Énekes papagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes papagáj témájú médiaállományokat és Énekes papagáj témájú kategóriát. |
Az énekes papagáj (Psephotus haematonotus) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittaciae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Ausztrália déli és délkeleti részein fás, bokros és füves területeken honos. A költési időszakban erdőlakó madár, a költési időn kívül nyíltabb, füves területeken tartózkodik.
Megjelenése
Testhossza 27 centiméter. A hím tollazata élénkzöld színű és vörös folt van a hátán, a tojó alapszíne barnászöld, melle sárgás árnyalatú.
 |
Életmódja
A madár párosan vagy kisebb csapatokban él. Magokkal és növényi részekkel táplálkozik, melyeket a talajról szed össze.
Szaporodása
Költési időszaka augusztustól januárig tart. Ilyenkor üreges faágakat keres, többnyire víz közelében és ott készíti el fészkét. Olykor előfordul, hogy fészkét háztető alá építi. A fészekalja 4–7 tojásból áll, melyen a tojó 19–20 napig kotlik. A fiókák 30 napos korukban repülnek ki, de a szülők még utána is gondjukat viselik.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
- Parrotland.hu - magyar neve
