Ámon isteni felesége
| hemet-netjer | |||
|
Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]
Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]
A pozíciót innentől legtöbbször vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]
Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]
Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.
Ámon isteni feleségeinek listája
| Név | Dinasztia | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Ahhotep | XVII. dinasztia | Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg) |
| Ahmesz-Nofertari | XVIII. dinasztia | Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége |
| Szitkamosze | XVIII. dinasztia | valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet |
| Ahmesz-Meritamon | XVIII. dinasztia | I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége |
| Ahmesz-Szitamon | XVIII. dinasztia | I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya |
| Hatsepszut | XVIII. dinasztia | I. Thotmesz leánya, fáraó |
| Nofruré | XVIII. dinasztia | Hatsepszut és II. Thotmesz leánya |
| Iszet | XVIII. dinasztia | III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet |
| Szatiah | XVIII. dinasztia | III. Thotmesz felesége |
| Meritré-Hatsepszut | XVIII. dinasztia | Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége |
| Meritamon | XVIII. dinasztia | III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya |
| Tiaa | XVIII. dinasztia | II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja |
| Szitré | XIX. dinasztia | I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja |
| Tuja | XIX. dinasztia | I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja |
| Nofertari | XIX. dinasztia | II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét) |
| Tauszert | XX. dinasztia | II. Széthi felesége, majd fáraónő |
| Iszet Ta-Hemdzsert | XX. dinasztia | III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja |
| Titi | XX. dinasztia | III. Ramszesz felesége |
| Duatentopet | XX. dinasztia | IV. Ramszesz felesége |
| Iszet | XX. dinasztia | VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya |
| Név | Uralkodói név | Hatalmon | Dinasztia | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Maatkaré | Mutemhat | XXI. dinasztia | I. Pinedzsem és Duathathor-Henuttaui leánya | |
| Henuttaui | XXI. dinasztia | II. Pinedzsem és Iszetemheb lánya | ||
| Karomama Meritmut | Szitamon Mutemhat | XXII. dinasztia | talán II. Oszorkon lánya | |
| Tasaheper (?) | XXII. dinasztia | |||
| I. Sepenupet | Henemetibamon | i. e. 754–714 | XXIII. dinasztia | III. Oszorkon lánya |
| I. Amenirdisz | Hanoferumut | i. e. 740–700 | XXV. dinasztia | Kasta és Pebatjma lánya |
| II. Sepenupet | Henutnoferumut Irietré | i. e. 710–650 | XXV. dinasztia | Piye lánya, Amenirdisz unokahúga |
| II. Amenirdisz | i. e. 670–640 | XXV. dinasztia | Taharka lánya, Sepenupet kijelölt örököse; nem tisztázott, betöltötte-e a pozíciót, mert az asszír megszállásnak véget vető I. Pszammetik a saját lányát jelölte ki rá | |
| I. Nitókrisz (III. Sepenupet) |
Nebetnoferumut | i. e. 656–586 | XXVI. dinasztia | I. Pszammetik és Mehitenweszhet lánya |
| Anhnesznoferibré | Hekatnoferumut | i. e. 595–525 | XXVI. dinasztia | II. Pszammetik és Tahuit lánya, Nitókrisz testvérének unokája; egyben Ámon főpapja is |
| II. Nitókrisz | XXVI. dinasztia | II. Jahmesz lánya, Anhnesznoferibré testvérének unokája, a papnői cím kijelölt örököse, egyben Ámon főpapja is; valószínűleg nem töltötte be Ámon isteni feleségének pozícióját a perzsa invázió miatt |
Források
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.41
- ↑ Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.21
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.26
- ↑ szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X, p.376
- ↑ Shaw, op.cit., pp.244-245
- ↑ Wilkinson, op. cit., p.93