Zólyomi András (spanyolul: Andrés Zolyomy, Budapest, 1913. június 14. – Tossa de Mar, 1992. július 5.) vízilabdázó, olimpiai bajnok vízilabdaedző, 1948 és 1972 között hét olimpián irányította az olasz és a spanyol férfi vízilabda-válogatottakat. 2010 óta az International Swimming Hall of Fame, vagyis a Hírességek Csarnokának tagja.[1]
Élete
Zólyomi András 1913. június 14-én született Budapesten. Úszóként kezdte sportpályafutását, majd a MÚE és az MTK csapataiban vízilabdázott. 1934-ben nápolyi tartózkodása során kérték fel őt a helyi élvonalbeli capat, a Rari Nantes Napoli játékos-edzői posztjára. Zólyomi elfogadta a felkérést, és közel 10 éven keresztül dolgozott a csapatnál, amellyel számos sikert, köztük a klub első bajnoki címét ünnepelhette. 1939-től az olasz válogatott szövetségi kapitányaként ténykedett. 1948-ban Spanyolországba költözött, ahol a Club Natación Barcelona és a spanyol válogatott szövetségi kapitánya lett. A barcelonai csapattal sorra nyerte a spanyol bajnoki címeket, a válogatottal pedig 1951-ben megnyerte a mediterrán játékokat, valamint két olimpián is szerepelt (1948-ban és 1952-ben is nyolcadik helyen végzett a válogatott). 1953-ban visszatért Olaszországba, ahol 1964-ig irányította az olasz válogatottat; a válogatottal Melbourne-ben negyedik helyezett lett, viszont a római olimpiát megnyerte, majd 1964-ben Tokióban ismét negyedik helyezett lett, ezután menesztette őt az olasz szövetség a csapat éléről. Az 1968 és 1972-es olimpián ismét a spanyol csapatot irányította ahol előbb kilencedik, majd tizedik helyet szerzett. Zólyomi néhány héttel a barcelonai olimpia kezdete előtt, 1992. július 5-én hunyt el a spanyolországi Tossa de Marban.[2]
.svg){kind=small}
Spanyolország
Olaszország
Arany Olimpiai bajnok
