Zsitvay Tibor
Zsitvay Tibor | |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1929. február 4. – 1932. október 1. | |
Előd | Bethlen István |
Utód | Lázár Andor |
Született | 1884. november 10. Pozsony |
Elhunyt | 1969. július 9. (84 évesen) Alpnachdorf, Svájc |
Párt | |
Szülei | Zsitvay Leó, Bischoff Izabella |
Házastársa | Feichtinger Margit |
Gyermekei | Katalin, Leó, Margit |
Foglalkozás | ügyvéd, politikus, költő |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Tibor témájú médiaállományokat. |
Zsitvateői Zsitvay Tibor (Pozsony, 1884. november 10. – Alpnachdorf, Svájc, 1969. július 9.) ügyvéd, igazságügy-miniszter, nemzetgyűlés elnöke, költő.
Élete
Zsitvay Leó és Bischoff Izabella fia. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Ügyvédi vizsgáját követően 1909–1919 között a Magyar Államvasutak (MÁV) ügyésze volt. 1919. augusztusában a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója és program-előkészítője. 1919–1920-ban Kecskemét kormánybiztos-főispánja. 1920 elején kilépett a pártjából, ismét ügyvéd lett.
1920–1926 között a MÁV igazgató-helyettes főügyésze. 1922-től 1927-ig A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt programjával Kecskemét nemzetgyűlési képviselője lett, illetve 1924-ben annak alelnöke. 1926-ban a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnöke volt. 1926 októberétől 1927 januárjáig az országgyűlés elnöke, majd annak kétkamarás törvényhozássá válása után, 1927 januárjától 1929 februárjáig a képviselőház elnöke. 1927-1931 között Rétság országgyűlési képviselője, 1929. február 4.-1932. október 1-e között igazságügyminiszter volt. Minisztersége alatt végezték ki Fürst Sándort és Sallai Imrét. 1931-1939 között Kecskemét országgyűlési képviselője, és a Nemzeti Egység Pártja fővárosi csoportjának elnöke volt. 1938 őszén kilépett a kormánypártból. 1944-ben nyugatra távozott és Svájcban telepedett le.
Az Egyetemi Kör, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), s az általa alapított Egyetemi Turista Egyesület elnöke volt.
Felesége baranyanádasdi Feichtinger Margit asszony volt, akivel 1910. április 30-án kötött házasságot. Három gyermekük született: Katalin, Leó, Margit.
Művei
- Fehér szegfű (versek, Budapest, 1904)
- Záróbeszéde a képviselőház kartellvitájában (Budapest, 1931)
- Beszéde a képviselő ház összeférhetetlenségi vitájában (Budapest, 1931)
- Magyarország 1921-1941 - Zsitvay Tibor emlékiratai (1999)
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Zsitvay Tibor[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 19.
- Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 267-270. oldal. Argumentum Kiadó, 2002.
További információk
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1969/32
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.