Zsitvay Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kunbella (vitalap | szerkesztései) 2020. március 31., 10:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Zsitvay Tibor
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1929. február 4. – 1932. október 1.
ElődBethlen István
UtódLázár Andor

Született1884. november 10.
Pozsony
Elhunyt1969. július 9. (84 évesen)
Alpnachdorf, Svájc
Párt

SzüleiZsitvay Leó, Bischoff Izabella
HázastársaFeichtinger Margit
GyermekeiKatalin, Leó, Margit
Foglalkozásügyvéd, politikus, költő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Tibor témájú médiaállományokat.

Zsitvateői Zsitvay Tibor (Pozsony, 1884. november 10.Alpnachdorf, Svájc, 1969. július 9.) ügyvéd, igazságügy-miniszter, nemzetgyűlés elnöke, költő.

Élete

Zsitvay Leó és Bischoff Izabella fia. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Ügyvédi vizsgáját követően 1909–1919 között a Magyar Államvasutak (MÁV) ügyésze volt. 1919. augusztusában a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója és program-előkészítője. 1919–1920-ban Kecskemét kormánybiztos-főispánja. 1920 elején kilépett a pártjából, ismét ügyvéd lett.

1920–1926 között a MÁV igazgató-helyettes főügyésze. 1922-től 1927-ig A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt programjával Kecskemét nemzetgyűlési képviselője lett, illetve 1924-ben annak alelnöke. 1926-ban a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnöke volt. 1926 októberétől 1927 januárjáig az országgyűlés elnöke, majd annak kétkamarás törvényhozássá válása után, 1927 januárjától 1929 februárjáig a képviselőház elnöke. 1927-1931 között Rétság országgyűlési képviselője, 1929. február 4.-1932. október 1-e között igazságügyminiszter volt. Minisztersége alatt végezték ki Fürst Sándort és Sallai Imrét. 1931-1939 között Kecskemét országgyűlési képviselője, és a Nemzeti Egység Pártja fővárosi csoportjának elnöke volt. 1938 őszén kilépett a kormánypártból. 1944-ben nyugatra távozott és Svájcban telepedett le.

Az Egyetemi Kör, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), s az általa alapított Egyetemi Turista Egyesület elnöke volt.

Felesége baranyanádasdi Feichtinger Margit asszony volt, akivel 1910. április 30-án kötött házasságot. Három gyermekük született: Katalin, Leó, Margit.

Művei

  • Fehér szegfű (versek, Budapest, 1904)
  • Záróbeszéde a képviselőház kartellvitájában (Budapest, 1931)
  • Beszéde a képviselő ház összeférhetetlenségi vitájában (Budapest, 1931)
  • Magyarország 1921-1941 - Zsitvay Tibor emlékiratai (1999)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Zsitvay Tibor[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 19.
  • Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 267-270. oldal. Argumentum Kiadó, 2002.

További információk

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1969/32
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.