Zisa Palota
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale katedrálisai | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Világörökség-azonosító | 1487-006 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV. |
| Felvétel éve | 2015 |
| Elhelyezkedése | |
 Zisa Palota
Pozíció Szicília térképén
| |
 é. sz. 38° 07′ 00″, k. h. 13° 20′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zisa Palota témájú médiaállományokat. | |
A Zisa egy kastély, ami Palermo nyugati részén található, ami egyben az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale székesegyházai világörökségi részhez is tartozik.[1]
Történelem[szerkesztés]
Az építése a 12. században kezdődött arab mesteremberek segítségével I. Vilmos királynak, ami fia uralmára, II. Vilmos idejére készült el.[2] A kastély a normann uralkodók nyári rezidenciájaként szolgált, ahol Genoardo néven hatalmas vadászati terület is volt. A Genoardo az arab Jannat al-arḍ kifejezésből ered, ami földi paradicsomot jelent.[3] Johanna királynét, II. Vilmos özvegyét Tankréd király utasítására a kastélyba zárták, mert meg akarta akadályozni hogy Konstancia trónra kerüljön.
A Zisa megépítésére nagyban hatott az arab építészet. A Zisa szó az arab al-Azīz szóból ered, ami lenyűgözőt és kedvest jelent.[4] Az akkori iszlám szokásoknak megfelelően, a kastély bejáratára naskh írással szerepel ez a név.
A 14. században lerombolták az arab korból maradó motívumok egy részét, a kufikus karakterekkel és bástyát adtak hozzá az épülethez. Nagyobb változtatásokat a 17. században hajtottak végre rajta.[5]
1808-tól az 1950-es évekig az épület a Nortarbartolo nemesi család lakhelyéül szolgált, jelentős felújítást az 1990-es években kapott az épült.[6][7]
Manapság az épület nyitva van a turisták előtt, a ház néhány szobájában ma is láthatók az iszlám művészet nyomai. Az épület leglátványosabb része a központi hall, ahol a szökőkútba a víz kívülről a falon át érkezik be. 2015. július 3-án az épület az UNESCO Világörökségi listájára került fel.
Képek[szerkesztés]
-
La Zisa 1880 körül -
A fülke a falba épített szökőkúttal a hallban -
Előcsarnok -
Hall a második emeleten -
A fülke a falba épített szökőkúttal a hallban -
Kert és a szökőkút
_-_La_Ziza,_Palermo.jpg)
-msu-1128.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zisa Palace, Palermo - UNESCO
- ↑ Gaetano Zingone (Prof.) (1993). „Restoration of the Zisa Palace, Palermo”. Structural Engineering International 3, 22–25. o, Kiadó: Structural Engineering International Volume 3, 1993 - Issue 1. DOI:10.2749/101686693780608100.
- ↑ A Companion to Medieval Palermo: The History of a Mediterranean City. Leiden; Boston : Brill (2013. április 30.). ISBN 9789004252530
- ↑ Christopher Gravett. History of Castles, New and Revised. Lyons Press (2007. július 1.). ISBN 9781461749295
- ↑ Filippo Puglia. Castello della Zisa (italian nyelven). Youcanprint (2018. május 24.). ISBN 9788827831984
- ↑ Zisa Early medieval hunting castle in the Arab Norman style. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Carlo Trabia: The Zisa Garden. Best of Sicily Magazine, 2005 (Hozzáférés: 2020. március 21.)