Zinner Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zinner Nándor
Született1893. október 1.[1]
Királyhelmec
Elhunyt1957. június 28. (63 évesen)[1]
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaFónagy Etel
(h. 1920–1957)
SzüleiZinner Géza
Blum Etelka
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • kórházigazgató
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1917)
Halál okahashártyagyulladás
SírhelyeFarkasréti temető (30/3-1-52)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Zinner Nándor (Királyhelmec, 1893. október 1.Budapest, Józsefváros, 1957. június 28.)[4][5] orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete[szerkesztés]

Zinner Géza (1861–1923) nagykereskedő és Blum Etelka (1871–1934) gyermekeként született zsidó családban.[6] A Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumában érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Az első világháború idején tanulmányai mellett a Szent János Kórház napidíjas orvosa volt, ahol a sebészeti osztályon Manninger Vilmostól, a gyermeksebészeti osztályon Horváth Mihály professzortól tanulhatott. 1919-ben a Révész utcai Rokkant Gyógyintézet ortopédiai osztályára került. 1922-ben kinevezték a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának főorvosává, s ugyanitt 1929-től igazgató főorvos volt. 1933-ig ellátta a Pesti Izraelita Hitközség kórházának ortopédiai rendelésének vezetését is.[7] A külföldi tanulmányútjai során megfordult Nyugat-Európa több országában és a tengerentúlon is. 1948. október 26-án a budapesti Orvostudományi Kar meghívta a felállítandó Orthopaediai Klinika élére, majd a következő évben megbízást kapott a vallás és közoktatási minisztertől a klinika megszervezésére és nyilvános rendes tanári címet kapott. A megnyitásra 1951. március 1-jén került sor az átalakított állami Helyreállító Sebészeti Kórház Karolina úti épületében. 1952-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Még ez év augusztusában – mialatt szabadságát töltötte – koncepciós fegyelmi eljárást követően eltávolították beosztásából, a klinika vezetését ideiglenesen Glauber Andor adjunktusra bízták. Később az ORFI-ba került, ahol tovább dolgozhatott. 1956 januárjában négy másik professzortársával együtt rehabilitálták, és visszatérhetett a klinika élére. Halálát hashártyagyulladás okozta.

Tagja volt az Orvosok Lapja és az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának. Műtéttannal, műanyagok protetikájával foglalkozott.

Házastársa Fónagy Etel (1896–1968) [8] volt, Fónagy Zsigmond építész és Halasi Cecília (Matild) lánya, akit 1920. augusztus 5-én Budapesten vett nőül.[9] Lánya Zinner Anikó, veje Ács Gábor.

A Farkasréti temetőben nyugszik (30/3-1-52).[5]

Művei[szerkesztés]

  • A gyermekbénulás sebészi kezelése (Budapest, 1924)
  • A nyomorékság megelőzése (Budapest, 1925)
  • Kétoldali hajlításos térdankylosis correctiója (Budapest, 1927)
  • Az amerikai út tapasztalatairól (Budapest, 1948)
  • Orthopaediai jegyzetek (Budapest, 1951)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló orvos (1956)

Jegyzetek[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Zinner Nándor-pályadíj

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kárpáti Zoltán, Palkonyai Gábor, Zinner Tibor. Egy csaknem elfeledett professzor, Zinner Nándor – Az első hazai ortopédiai klinika alapítójának küzdelmes élete (2018). ISBN 978-6-158-07005-8