Wildner Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2021. január 3., 17:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Infobox cseréje. Szülei. Jegyzetek.)
Wildner Ödön
Született1874. június 11.[1]
Kassa
Elhunyt1944. június 12. (70 évesen)[1]
Bucsu
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-0. parcella 02-39. sírhely)[2]
SablonWikidataSegítség

Kisújfalusi Wildner Ödön (Kassa, 1874. június 11.Bucsu, 1944. június 12.) magyar író, szociológus, műfordító, filozófus, közgazdász és székesfővárosi tanácsnok.

Életpályája

Wildner Károly (1839–1916) és Kovácsy Etelka (1845–1916) fia. Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett, majd rövid külföldi tanulmányútra indult. 1898-ban állt a főváros szolgálatába, 1911-ben fővárosi tanácsnokká tették, a közoktatásügyi, illetve szociálpolitikai ügyosztályt irányította, a Fővárosi Könyvtár az ő tanácsnoki vezetése és védelme alatt létezett.[3] A Szabó Ervin köré csoportosulókhoz tartozott, és publikált a Huszadik Században. Szerkesztette – Bárczy Istvánnal közösen – az Új Élet, továbbá a Népművelés című periodikákat, továbbá a főváros közigazgatási évkönyveit és a Fővárosi Almanachot.[3] A Magyarországi Tanácsköztársaságot követően nyugdíjazták, ekkor került a Rózsavölgyi, majd a Révai Testvérek kiadóvállalathoz, ahol mint irodalmi tanácsadó működött. 1926-ban ismét fővárosi tanácsnok lett, egészen 1937-ig. Szociológiai, filozófiai, műfordítói, illetve közgazdasági munkássága volt jelentős. Fordított Swiftet, Dickenst, Emersont, továbbá Goethét és Nietzschét is, és francia alkotóktól is ültetett át magyarra.

A Fiumei Úti Sírkertben temették el.

Felesége Szathmáry Karolina Erzsébet volt, akivel 1904. július 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4]

Főbb művei

  • Társadalmi gazdaságtan (Budapest, 1902)
  • Nietzsche romantikus korszaka (Budapest, 1907)
  • Im-igyen szóla Zarathustra (Budapest, 1908)
  • Goethe-breviárium (Budapest, 1922)
  • Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizórium alatt (Budapest, 1937 – 39)
  • A főváros közigazgatásának története a kiegyezéstől a Milleneumig (Budapest, 1940)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Baranyi Ferenc: Polihisztornál is több. In Uő: A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok. Hegyvidék, 2004.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, [1916].
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.