Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-07-04

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!


A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-26, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-22 Négy napja
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-23 Három napja
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-24 Tegnapelőtt
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-25 Tegnap
Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-26 Ma
2011. 7. 1. « 2011. 7. 2. « 2011. 7. 3. « 2011. 7. 4. » 2011. 7. 5. » 2011. 7. 6. » 2011. 7. 7.

Arthur Schopenhauer írásai[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Arthur Schopenhauer írásai tekinthetők nihilista írásoknak? A válaszokat előre is köszönöm! Engusz vita 2011. július 4., 00:26 (CEST)[válasz]

Az angol google találati listájában (Arthur Schopenhauer Nihilist) több helyen olvasható jelzőként, hogy "a nihilista Arthur Schopenhauer". Ezek szerint, a kérdésedre a válasz: igen. De azért várd meg egy témában jártasabb wikipédista válaszát is! (: barricade breaker vita 2011. július 4., 00:45 (CEST)[válasz]
vitorla Schopenhauerről
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
  • a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
  • a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
  • a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
  • Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
Arthur Schopenhauer írásai nihilista írások? Egy populáris szövegben megteszi...
Szabatos-szakszerű szövegben is elmegy, de jobb ezt elkerülni. Schopenhauer nézeteire a pesszimizmus volt jellemző.
A két szó, a nihilizmus és a pesszimizmus, filozófiai kifejezésként az idealista filozófia - egymáshoz talán közelálló, de egymással is vitatkozó - két áramlatát jelenti.
A Magyar nagylexikon a nihilizmus címszó alatt (Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 787. o. ISBN 963-9257-09-5  ) meg sem említi Schopenhauert, de Friedrich Heinrich Jacobit és Johann Gottlieb Fichtét igen. Egyikük sem volt nihilista, bár a racionalista filozófiát és Kant kriticizmusát egyaránt elvetették, és elméletük alapja pusztán csak a közvetlen érzés és a saját létezésükben való hit bizonyossága...
A Schopenhauerről írott Magyar nagylexikon-szócikk (Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 879. o. ISBN 963-9257-14-1  ) meg sem említi a nihilizmus fogalmát - hanem inkább úgy tűnik a róla írottakból, hogy (hogyan is mondjam?) meghaladta ezt az áramlatot - ezt írja a szócikk szerzője:
[Egyetemi tanulmányai során kezdett] Kant és Platón tanulmányozásába. 1811–13-ban a berlini egy. hallgatója – élesen elutasította a kortárs német klasszikus idealizmus gondolkodóit, mindenekelőtt Fichtét –, 1813-ban Jénában doktorált. Ekkoriban kezdte tanulmányozni az ókori Indiát is; Schopenhauer volt az első jelentősebb nyugati filozófus, akinek gondolkodását lényegesen formálta a buddhizmus. 1819-ben megszületett fő műve: A világ mint akarat és képzet. (...) 1844-ben megjelent fő művének javított és második kötettel bővített új kiadása. Schopenhauert az egyik legfontosabb pesszimista gondolkodónak tekintik. (kiemelés tőlem - vitorla) A század közepéig filozófiája lényegében ismeretlen volt, majd lassan felfedezték, megismeréséhez hozzájárult a forradalmak bukását és a romantikus mozgalom hanyatlását kísérő általános pesszimizmus, illetve a Hegel halálát és a hegeliánus mozgalom, általában a rendszerfilozófiák periferizálódását követő filozófiai diskurzus kialakulása.
Egész munkássága kommentár és kiegészítés fő művéhez és az abban kifejtett akarat-metafizikához. Elképzeléseiben legerőteljesebben Kanthoz kapcsolódik, ám a kanti magánvalót „kiszabadítja” a megismerhetetlenség homályából, és akaratként határozza meg. Platón-kötődése is nyilvánvaló: az akaratról alkotott képzeteink csak közelítések, az objektiváció fokozatai a lényeghez képest. Schopenhauer szerint a világ lényege az önmagát cél és értelem nélkül objektiválni akaró akarat; s a valódi filozófiai gondolkodás, ill. az esztétikai szemlélet vezethet rá az élet és az élet akarásának értelmetlenségét feloldó praxisra. További megoldást nyújt szerinte a részvét is. ~ filozófiatörténeti újdonsága egyrészt a buddhizmus már említett befolyásában rejlik, másrészt abban, hogy az akarat, ill. a tudat felszíne alatt rejlő mélység puszta eszközének tekinti az intellektust. Az „életfilozófus”, a teljesen a filozófiának élő, azt nem az emberi élet részének, hanem teljességének tekintő ~ nagy hatással volt pl. Richard Wagnerre és Thomas Mannra, rajongott érte a fiatal Nietzsche, s a teljes egyetértés hiányában is fontos kiindulópontot jelentett S. Kierkegaard, S. Freud, az egzisztencializmus stb. számára. (Ezt az egzisztencializmusra gyakorolt hatást Fichte esetében is megemlítik.)
A pesszimizmusról szóló MNL-szócikkben többek között ez áll (csak a filozófiai részből - Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 713. o. ISBN 963-9257-11-7  ):
A pesszimizmus (<latin> borúlátás, reménytelenség) kapcsolódhat a hanyatlás gondolatához, a mulandóság és hiábavalóság (vanitas) érzését előtérbe állítva kötődhet a ciklikusság eszméjéhez. Az ószövetségi Prédikátor könyve szerint „minden hiúság” (1,2), hiszen „nemzetség elmúlik, nemzedék érkezik”, miközben „semmi sem új a nap alatt”. Ez a típusú pesszimizmus megjelenik számos keleti bölcselőnél, s végigvonul az európai gondolkodáson Homérosztól, az ión természetfilozófiától Schopenhaueren át napjainkig (kiemelés tőlem - vitorla). A zsidó-keresztény hagyomány és az ún. kétvilág-tanok (platonizmus, gnoszticizmus stb.) pesszimizmusa a földi siralomvölgyre vonatkozik. A nagy történeti vagy természeti kataklizmák hosszabb vagy rövidebb periódusra pesszimistává tették a közgondolkodást (pl. az antik világ bukása, a tatárjárás, a pestisjárványok, a lisszaboni földrengés, a világháborúk, a totalitárius rendszerek). A 19. században az európai pesszimizmus két újnak mondható vonást mutat: egyrészt a „beteljesedett bűnösség korá”-nak gondolatával (Fichte) kifordult korábbi önmagából, és a nihilizmushoz hasonlóan affirmatív jelleget vett föl. Másrészt a – több, rendkívül pesszimista alkotót (pl. Poe-t) felmutató – romantikával történő realista, majd naturalista-determinisztikus leszámolás jegyében programatikussá vált.

Horváth István (Sunyi), Dorog[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== Szeretném tudni, hogy Horváth István (Sunyi) focistáról Dorog van-e bejegyzés ==
Azt szeretném megtudni, hogy
--78.131.120.228 (vita) 2011. július 4., 09:08 (CEST)[válasz]

válasz:

A kérdésedre a választ úgy kapod meg, hogy - idézem a Tudakozó elején lévő keretes szövegben leírottakat - követed az alábbi tanácsot:
„2. Az enciklopédiába illő témában érdemes először is a Wikipédia ►keresőjével próbálkozni. Ott keresőszavakat használhatsz.”
Vagyis - a linkre kattintás után - pl. kezdd el írni a keresett személy nevét. A Wikipédia - ahogy írod be a keresőszót, máris - ajánl tíz létező címszót, amely lista aszerint változik, ahogyan írod tovább a szót-szavakat!
Sajnálattal állapíthatod meg, hogy - ha rákattintasz a Horváth István (egyértelműsítő lap)-szócikkünkre (erre érdemes, mert ebben fel van sorolva az összes Horváth Istvánunk!) - nincs a kérdezett személyről szócikkünk!
vitorlavita 2011. július 4., 10:50 (CEST)[válasz]

Melyik tenger partján fekszik Thesszaloniki[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
Azt szeretném megtudni, hogy
--46.102.33.143 (vita) 2011. július 4., 17:23 (CEST)[válasz]

Thesszaloniki az Égei-tenger partján fekszik. LApankuš→ 2011. július 4., 17:37 (CEST)[válasz]

Hajdúszoboszló Arany Oroszlán szálló[szerkesztés]

 További információt szeretnénk a kérdezőtől: Mi a kérdés? Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
== hajduszoboszlo arany oroszlan szalo ==
Azt szeretném megtudni, hogy
--86.125.151.246 (vita) 2011. július 4., 21:14 (CEST)[válasz]
A fel nem tett kérdésre talán ez a válasz: a hajdúszoboszlói Arany Oroszlán Panzió-Étterem honlapja... - vitorlavita 2011. július 4., 22:30 (CEST)[válasz]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-07-04&oldid=9959152”