Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-08-31

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-19, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-15 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-16 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-17 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-18 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-19 Ma

2010. 8. 28. « 2010. 8. 29. « 2010. 8. 30. « 2010. 8. 31. » 2010. 9. 1. » 2010. 9. 2. » 2010. 9. 3.

Elektromosság

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi történne ha egy gémkapoccsal összekötném egy dugvilla két ágát és úgy dugnám be a hálózatba?

--Alhambra ^vita 2010. augusztus 31., 14:18 (CEST)

válasz:

Ez a házi feladat?

Mekkora a dugvilla két ága között az elektromos ellenállás?

Mekkora a gémkapocs elektromos ellenállása?

Szerinted milyen kapcsolásban van ez a két ellenállás, ha a kérdés szerint kötöd össze a gémkapoccsal a dugvilla ágait? Soros vagy párhuzamos?

Mennyi az eredő ellenállásuk?

Mekkora lesz az eredő áram? Bírja ezt a konnektor biztosítéka?

Ha bírja, akkor mekkora áram folyik át a két ellenálláson, külön-külön?

Mi fog történni a rajtuk átfolyó áramok hatására a gémkapoccsal és a dugvilla két ága közötti elektromos eszközzel?

Szerintem, jobb, ha számolsz, és nem gyakorlati próbával válaszolod meg a kérdést! (Balesetveszély!)

vitorla^vita 2010. augusztus 31., 14:55 (CEST)

válasz2: Sok dolog történik:

1. Jobb esetben pillanatok alatt lekapcsol/ kiég a biztosíték (Olvadóbiztosító vagy megszakító), vagyis feszültségmentesíti a konnektort.
2. A gémkapocs megrázza azt, aki fémes kapcsolatban van vele.
3. Többnyire ív vagyis erős szikrakisülés keletkezik, ami durranással és villanással jár.
4. A gémkapocs többé-kevésbé felizzik, kb. egy percig forró.
5. A konnektor érintkezői kilágyulnak és oxidálódnak, a későbbiekben nem biztosítja az eredeti érintkezést.
6. Ha a biztosíték nem működik, akkor a vezeték bármely része kigyulladhat. Ha valaki óvatlanul van a közelben, erős áramütést, és égést szenved.
7. Ha valaki megérinti az áram ütöttet, ugyanúgy áramütést szenvedhet.

Lehetne részletezni a további hatásokat, mindenesetre fontos megjegyezni, hogy sem a konnektorok, sem a gémkapcsok nem erre lettek kitalálva, balesetveszélyes párosítás. – Rodrigó ⇔ 2010. augusztus 31., 20:02 (CEST)

Köszönöm a válaszokat. Egyébként A gazdatest c. film miatt kérdeztem ezt, abban van egy jelenet, amikor az egyik szereplőt bekerítik egy irodában és ezzel trükkel csinál áramszünetet, aminek a leple alatt kimenekül.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Alhambra (vitalap | szerkesztései) 2010. szeptember 1., 19:59:48

Ne felejtsük ki a válasz legfontosabb szavát: rövidzárlat. Ami ebben az esetben azt jelenti, csak úgy elmondom, hogy a konnektor egyik lukán kijövő áram nem megy el a vezeték végén levő fogyasztóhoz, elvégezve ott a munkáját, és a másik vezetéken át távozna a konnektor másik lukába , hanem ezt az egész utat lerövidítjük neki néhány centire, egy sokkal kisebb ellenállást jelentő, tehát sokkal csábítóbb útra. Ám mivel a gemkapocs ellenállása igen kicsi, ezért nagyon nagy mennyiségű áram képes rajta átfolyni, márpedig az áram mindig olyan, hogy ha mehet, akkor megy is, amennyi csak tud. Egy rendes helyen az áramkörbe biztosíték is van iktatva, amely egy bizonyos, még megengedett mennyiségű áramot meghaladva megszakítja az áramkört. Vagyis igen, a filmben látott dolog működik. Én magam is többször megcsináltam már, igen, mert amikor valahová új vezetéket húztam ki, földeléssel együtt, akkor meg kellett győződnöm arról, hogy hiba esetén a földvezetékbe akadály nélkül távozik az ilyen-olyan okból rossz irányba tévedt áram, hiszen ez a földelés egyetlen feladata. És egy botra szerelt dróttal ilyenkor rövidre zártam két vezetéket, és a biztosíték előírás szerint le is oldott, ahogy mondják. A mutatvány kicsit ijesztő, nagyot pukkan, szikrázik, és a konnektor érintkezője kissé bekormosodik. A próba előtt javasolt az otthon levő feleség, gyerek, szülő, testvér figyelmeztetése, hogy ne kapjanak szívrohamot. Anyós belátás szerint. - Orion 8 ^vita 2010. szeptember 1., 01:19 (CEST)

Repüléstörténet

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy miért hívják a repülőgép vezetőket hajózóknak?

Köszönöm

Üdv: Sütemény

--Sutemeny1980 ^vita 2010. augusztus 31., 14:21 (CEST)

válaszféle:

A 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről 2. § (1) bekezdése a következő:

2. § (1) Szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok:

a) a hajózó személyzetnél a légijármű-vezető, a navigátor, a fedélzeti mérnök (szerelő), a légiutas-kísérő;

b) az ejtőernyősöknél az ejtőernyős oktató, az ejtőernyős beugró;

c) a földi személyzetnél a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató, a repülés üzemi tiszt, a légijármű-szerelő.

Ebből az látható, hogy a szöveg világos különbséget tesz a repüléshez kapcsolódó földi és légi személyzet között.

Mivel a kérdésedre magyarázatot nem találtam, a véleményem az, hogy ebből az ellentétpárból kell kiindulnunk.

Az okoskodásom:

A hajózó elnevezés eredete a léghajózás korára datálható. Nem a léggömbök, hanem a zeppelinek korára gondolok. Ezek valóban légijárművek voltak, személyzettel: parancsnok-kapitány, kormányos, navigátor-tiszt, mérnök-gépész, utaskísérő stb. - mint a tengerészetnél.

A léghajókat kiszorították a repülőgépek, de a szóhasználat a repülőgépek személyzetére: átöröklődött.

vitorla^vita 2010. augusztus 31., 20:46 (CEST)

A szó eredete bizony a vízi, gyakorlatilag tengeri hajózásban található. Már az első repülőgépvezetők is érezhették úgy, mint amikor egy kis hajóval szabadon bóklásznak az utak és akadályok nélküli vízen. Ennél fontosabb nyom, hogy a légi navigációban voltaképpen még ma is ugyanolyan módszereket és eszközöket használnak, mint amilyeneket a tengeri hajózásban is. Mindkét jármű jellegzetessége, hogy úgy kell célpontokat megközelítenie, hogy a célponthoz vezető útvonalból szemmel semmi nem látható, és a helyzetük meghatározásához elsőként csillagászati tájékozódási pontokat és a napot, szextánst, iránytűt használtak, később vezették be mindkét közlekedési ágban a rádiónavigációs eszközöket, az utóbbi időben pedig a GPS-navigációt. Nem is volt annyira régen, amikor az utasszállító pilóták képzéséhez még hozzátartozott a szextáns használatának és a csillagos ég fontosabb alakzatainak oktatása.

A hajózás és repülés lelki rokonságának tárgyi bizonyítéka például az, hogy a hajó és a repülő bal oldalát is kikötő oldalnak (port side) hívták (ez az elnevezés a repülők esetében már teljesen kiment a szokásból, bár különcködésül bizonyára felbukkan még), és valóban, mindkét járműnek egységesen a bal oldalán vannak a beszálláshoz és rakodáshoz szükséges nyílások, felszerelések. A jobb oldal elnevezése starboard side, ez az ónorvég 'kormánylapát' szóból ered (ld. itt). Valamint a hajón és a repülőn is a mai napig kötelező éjjel a bal oldalon vörös, a jobb oldalon zöld fényű lámpát használni. Ott van az airport, azaz légikikötő szó is, jelezvén az azonosnak tekintett funkciót, hasonlóképp utal mindkét járműre a fedélzet, kapitány, első tiszt, navigátor (latin navigo = hajózik) szó is. És nyilván vannak még a kapcsolatra utaló további emlékek is, elsősorban az angol nyelvben. - Orion 8 ^vita 2010. szeptember 1., 01:04 (CEST)

Bank

Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

mennyi idő mig megjelenik a rendszerbe, a banktól továbbitot adat.

--78.131.55.185 (vita) 2010. augusztus 31., 14:51 (CEST)

válasz

Amellett hogy nem lexikális, nagyon általános a kérdés. Milyen banktól, milyen rendszerben milyen adat? Saját átutalás küldéséről egy másodpercen belül értesülhetünk az internetes felületeken. Ellenben egy külföldi bank alszámlájáról a tranzakció visszaigazolás napokba is telhet. – Rodrigó ⇔ 2010. augusztus 31., 19:36 (CEST)

Gödöllői hév

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Budapest Örs Vezér Tere és Cinkota közt mettől meddig(időileg) van pótlóbusz?

Illetve hogy hogy kell értelmezni a hév menetrendet? (http://www.bkv.hu/hev/godolloi_hev.html)

--Illeskese ^vita 2010. augusztus 31., 18:08 (CEST)

Örs vezér tere és Cinkota között 2010. augusztus 21. és szeptember 26. között közlekednek HÉV-pótló autóbuszok. [1] – CsGábor^{megbeszélés} 2010. augusztus 31., 18:19 (CEST)

Pralletrines szúnyogriasztó mint hulladék

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

2010 nyarán az árvíz után a városokban is megjelent rengeteg szúnyog miatt kivételesen otthon is használtam (elektromos fűtésű készülékkel párologtatott) szúnyogriasztó illatanyagot. A VAPE készülékéhez gyártott lapkák hatóanyaga pralletrin, kb. 8-12 óráig hatnak, utána visszamarad a "kiégett", elhasznált lapka. A pralletrinnek utánanéztem a magyar és az angol Wikipédián, a Wikiszótárban, a Google első néhány találatában, a http://www.pesticideinfo.org-on, a vape.co.hu-n, a TudatosVásárló.hu-n és a Hulladék Munkaszövetség honlapján, de sehol nem találom, az elhasznált lapkák a háztartási szemétbe dobhatók-e, vagy veszélyes hulladékok. Természetesen azt sem tudom, mennyi hatóanyag marad a kimerült lapkában. (Angol nyelvű keresésnél th-val kell írni: prallethrin.) Előre is köszönöm a segítséget.

--78.92.197.66 (vita) 2010. augusztus 31., 20:05 (CEST)

1. válasz, vitorla:

A Biztonsági adatlap S.C. Johnson Kft. féle Raid szúnyogirtó folyadékhoz című dokumentum 15. Szabályozási információk szakaszában látható, hogy a környezetre nézve veszélyes az árucikk! De! Azt írja itt, A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló S mondatok című részben:

S 28 Ha az anyag bőrre kerül, bő vízzel azonnal le kell mosni.

S 29 Csatornába engedni nem szabad.

Ezek alapján azt gondolom, hogy az S 29 a használatlan lapkára értendő, az S 28 viszont megengedi a nagy hígítást (ami nyilván a mosdó-lefolyóba fog folyni) - vagyis a maximálisan elhasznált lapka a szemétbe dobható!

vitorla^vita 2010. augusztus 31., 21:16 (CEST)

2. válasz, Karmela:

• Német nyelven ezt találtam →a használati utasításban:

13. HINWEISE ZUR ENTSORGUNG
13.1 Produkt:
Die Plättchen sind Sonderabfall, EAK-Nr. 07 04 99
13.2 Ungereinigte Verpackung:
Sonderabfall, EAK-Nr. 15 01 10

Tehát a használati utasítás szerint mind a lapkák, mind a megtisztítatlan csomagolás mérgező szemétnek számít.

• A World Health Organization SPECIFICATIONS AND EVALUATIONS FOR PUBLIC HEALTH PESTICIDES besorolása szerint az anyag csak mérsékelten mérgező, de a méhekre és a halakra erősen mérgező.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 1., 10:23 (CEST)