Ugrás a tartalomhoz

Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. október 2., 11:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források, jegyzetek)
Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.
Típus
  • vasútijármű-gyártó
  • üzleti vállalkozás
Alapítva1891
Megszűnt1998
SzékhelyArad
AlapítóJohann Weitzer
Iparág
Termékekmozdony
SablonWikidataSegítség
Az ACsEV Boros Béni 14-es pályaszámú motorkocsija egy motormellékkocsival

Az Aradon 1891-ben alapított Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. azon iker- és fiókvállalatok sorába tartozott, melyeket az Osztrák-Magyar Monarchia idején az ipartámogatási törvény[1] eredményeként alapítottak. A gyár megalapításában nagy szerepe volt egy kormányrendeletnek, melynek értelmében csak az ország területén gyártott termékek szerepelhettek a közbeszerzéseken. A gyárat 1891-ben alapították a Grazer Wagon- und Maschinenfabriks A. G. Vormals Joh. Weitzer osztrák vagongyár tőkései 2,4 millió korona részvénytőkével, amit 1900-ig 4,5, majd 6 millióra emeltek. A jól megválogatott igazgatósági tagoknak köszönhetően (Tisza István, valamint Hieronymi Károly mint a MÁV elnöke is jelen volt) a gyár gyorsan fejlődött, a maga 1 737 munkásával a korabeli nagyvállalatok közé tartozott. Az üzem vezetősége is aláírta azt az 1906. július 22-én megkötött kartellalapítási egyezményt, melynek értelmében a vezető öt nagy vagongyártó: a budapesti Ganz, Danubius, Schlick, valamint a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. és az aradi Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. felosztották egymás közt a magyar vasútikocsi-piacot. Az egyezmény értelmében az aradi gyár 22 százalékkal részesedett a Ganz 36,5 és a győri 23 százaléka után. Ugyanakkor az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) nevű helyiérdekű vasúttársaság beszerzéseinek az 50 százaléka is Weitzerék üzemét illette.

Jegyzetek

  1. Az 1881. évi XLIV. tc. tizenöt évre terjedő állami és községi adómentességet biztosított azoknak a gyáraknak, amelyek az illető iparágban a legújabb technológiát alkalmazzák, és Magyarországon addig nem gyártott cikkeket állítanak elő; továbbá az ezután felszerelendő vagy már meglévő gyáraknak bizonyos meghatározott iparágakban, köztük élelmiszeripari egységeknek, mezőgazdasági gépgyáraknak és textilgyáraknak. Az adómentességhez az alapítással kapcsolatos bizonyos illetékek elengedése is társult.

Források