Voyager-program
A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager 1-et és a Voyager 2-t.[1]
Voyager szondák
(zárójelben az indítás dátuma és a vizsgált bolygók)
- Aktuális helyzet: 2019 decemberében több mint 22,097 milliárd kilométerre (147 csillagászati egységre) volt a Naptól.[2]
- Voyager–2 (1977. augusztus 20. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz);
- Aktuális helyzet: 2019 decemberében több mint 18,323 milliárd kilométerre (122 csillagászati egységre) volt a Naptól.
Küldetés
Mindkét szonda vizsgálta a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, dinamikáját; a bolygók holdjainak morfológiáját, geológiáját; meghatározták az égitestek tömegét, alakját, méretét, adatokat gyűjtöttek a mágneses terekről, a részecske- és plazmaeloszlásról. A szondák építése, indítása és bolygókutató küldetése 875 millió dollárba került, a csillagközi repülési program első két éve 30 millió dollárba.
Az eredeti elképzelések szerint még kettős indítást terveztek a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a Plutóhoz 1976–77-ben, és újabb kettős indítást a Jupiterhez, az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz 1979-ben. Pénzügyi okok miatt az űrszondák számát kettőre csökkentették, melyek csak a Jupitert és a Szaturnuszt közelítették volna meg. Az új programot előbb Mariner Jupiter/Saturn-nak nevezték el, majd az indítás előtt 6 hónappal Voyagernek. Az új küldetés költségeit 250 millió dollárra becsülték, ami csak harmada az eredeti tervek költségeinek.
A Voyager űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették ki. Részletesen bemutatja küldetésük első szakaszát Carl Sagan a Cosmos filmsorozat 6. részében.
Jegyzetek
- ↑ A Naprendszeren túl - Almár Iván előadása a Voyager űrszondákról. [2017. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
- ↑ A Voyager program helyzetjelentései (angolul)
