Vodafone Magyarország
| Vodafone Magyarország | |
 | |
| Hivatalos név | Vodafone Magyarország Zrt. |
| Rövid név | Vodafone |
| Jelmondat | Together we can |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1999. november 30. |
| Székhely | Budapest |
| Vezetők | Blénessy László (vezérigazgató) |
| Iparág |
|
| Tulajdonos | Antenna Hungária (70,5%, 4iG), Corvinus Zrt. (29,5%, magyar állam) (2023–) Vodafone (1999–2023) |
| Termékek | feltöltős mobiltelefon |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-044159 |
| A Vodafone Magyarország weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vodafone Magyarország egy telekommunikációs cég Magyarországon. Működését 1999-ben kezdte meg, miután megszerezte az ország harmadik GSM 900/1800 MHz-es engedélyét, és az első szolgáltató volt, amely a DCS-1800-as sávban működött Magyarországon. A Vodafone az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója a Magyar Telekom mögött, megelőzve a Yettel Magyarországot; 2021 második negyedévében kb. 27%-os piaci részesedéssel rendelkezett.[1]
A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 47., illetve 54. és Közép- és Kelet-Európa 331., illetve 481. legnagyobb forgalmú vállalata.[2][3]
2023 januárjában a 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel kivásárolta az anyacégtől, várhatóan a Vodafone márkanevet a 4iG Albán, és montenegrói telekommunikációs vállalatainál is használt "One" márkanévre cserélik. A 4iG jelenleg a vállalat tulajdonhányadának 70,5%-kával, míg az állam 29,5%-kával rendelkezik a Yettel Magyarország részvényeivel kapcsolatos csere óta.[4]
Hálózati információk[szerkesztés]
A Vodafone Magyarország mobilországkódja (MCC): 216, mobilhálózati kódja (MNC): 70 (nemzetközi hívószáma: +36 70).
A Vodafone Magyarország megjelenített neve: vodafone HU
A Vodafone GSM, GPRS, EDGE hálózatot üzemeltet 900/1800 MHz-en és HSDPA+ hálózatot 900/2100 MHz-en. A vállalat több mint 2600 aktív BTS (Base Transciever Station) állomással rendelkezik, és a 2011-es korszerűsítésnek köszönhetően a teljes hálózat alkalmas LTE átvitelre. A GSM hálózat 98,6%-ban, míg a 3G hálózat Magyarország 90,1%-át fedte le 2012 májusában
Története[szerkesztés]
1999. július 7-én a V.R.A.M. és a Primatel alkotta konzorcium nyerte el a harmadik GSM 900/1800-as magyarországi engedélyt. A megállapodás 1999. november 30-i aláírását követően a konzorcium Vodafone márkanév alatt indította el hálózatát. A kezdeti években a Vodafone a fő versenytársak, a Westel (ma Telekom) és a Pannon GSM (ma Yettel) hálózatának tornyait használta, míg saját hálózata csak Budapesten és más nagyvárosokban volt elérhető. 2002 végére az ország 90%-át lefedték.
A szolgáltató indulásakor az Antenna Hungária 20% tulajdonrésszel rendelkezett a vállalatban. 2001-ben 30%-ra növelte a részesdését.
2002 júliusában a Vodafone bejelentette, hogy átalánydíjas GPRS-internetajánlatot tesz közzé, amely korlátlan internet-hozzáférést biztosít ügyfelei számára. 2003-ban a Vodafone megváltoztatta a szolgáltatás feltételeit és forgalmi korlátozásokat vezetett be, ami miatt sok ügyfél panaszt tett a szabályozó hatóságoknál. 2003. január 30-án a vállalat elindította a Vodafone live! szolgáltatást, és még ugyanebben az évben a Vodafone ügyfélköre meghaladta az 1 milliót.
2004 szeptemberében az Antenna Hungária Vodafone Magyarország Rt-ben meglévő részesedését eladta a Vodafone Internationalnek. 2004 decemberében a Vodafone megvásárolta a harmadik magyarországi 3G licencet az NHH 2004-es UMTS-tenderén.
2005-ben a Vodafone elindította a Vodafone Passport szolgáltatást, amely akkoriban 17 országban volt elérhető. 2005. december 16-án indították el az ország harmadik 3G hálózatát, amely csak Budapest belső kerületeiben volt elérhető. 2006 novemberében a vállalat új alternatívát kínált a vezetékes telefonálóknak. A Vodafone Otthon szolgáltatás lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy egyetlen készülékkel kombinálják a vezetékes és a mobil távközlés előnyeit.
2007-ben a vállalat új, átalánydíjas, korlátlan internetszolgáltatást jelentett be a HSDPA-hálózaton. A feltételek később megváltoztak, és a Vodafone 5 GB/hó forgalom felett sávszélesség-korlátozást vezetett be. A GVH, a magyarországi versenyfelügyelet bírságot szabott ki a vállalatra. 2008-ban a Vodafone az UMTS-infrastruktúra beszállítójaként a Huawei-re váltott. 2008-ban a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek, amennyiben 3000 forinttal vagy annál nagyobb összeggel töltötték fel egyenlegüket. Ugyanebben az évben a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek.
A Vodafone Magyarország a Magyar Postával együtt 2009-ben indította el az első Postafon márkanév alatt működő MVNO-t Magyarországon. A szolgáltató ez idő tájt tesztelte az LTE technológiát Budapesten. Bevezette a Vodafone Plus postpaid csomagot is, amely a magyar piacon elsőként korlátlan hang- és szöveges szolgáltatásokat kínált.
A GVH 2010-ben a Vodafone-t és a T-Mobile-t is megbírságolta. Mindkét vállalat azt állította, hogy "a leggyorsabb mobil adathálózattal" rendelkezik az országban, anélkül, hogy erre észszerű bizonyítékot szolgáltatott volna.
2011-ben a Vodafone bejelentette hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A hálózatmodernizációs folyamat 2012 márciusában fejeződött be. A Vodafone, miután további sávszélességet biztosított az E-GSM sávban, elindította az országos HSDPA+ hálózatot, amely nagyjából 9,5 millió ember számára érhető el az országban. A 21 Mbit/s sebességű HSDPA+ hálózat 2012 júliusától 2432 településen, míg a 42 Mbit/s sebességű DC-HSPA+ hálózat 101 településen, köztük Budapesten is elérhető lett. A teljes hálózat LTE-képes. 2012 októberében a Vodafone elindította az okostelefon-felhasználóknak szánt RED csomagjait korlátlan hívásokkal és szöveges üzenetekkel. 2012-ben ők voltak az első olyan szolgáltató a piacon, amely átalánydíjas tarifákat kínált.
2012-ben a Vodafone bejelentette, hogy 50%-os vegyesvállalatot hoz létre a Tescoval a Tesco Mobile elindítására. Ez a partnerség volt az első hivatalos együttműködés a két vállalat között a világon. Ugyanezen év decemberében 3G szolgáltatást indított a budapesti metró M2 és M3 vonalain.
2018-ban a Vodafone bejelentette a UPC Magyarország felvásárlását a Liberty Globaltól. A felvásárlás 2019-ben zárult le, 2020 áprilisában pedig a UPC márkanév kivezetésre került.
2020-tól a Vodafone az európai toronyüzletágát (a hálózati eszközök és az adótornyok teljes infrastruktúráját) kiszervezte a Vantage Towers nevű cégbe, így Magyarországon is ők üzemeltetik a hálózatot.[5]
2022 augusztusában jelentette be a 4iG, hogy a magyar állammal közösen megvásárolják a Vodafone Magyarországot. A felvásárlás 2023. január 31-én zárult le, a vételár 660 milliárd forint volt. Az Antenna Hungária 51 százalékos irányító befolyást, a Magyar Állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos befolyást szerzett a cégben[6][7][8] (az államnak az Antenna Hungárián keresztül is van 13,9% közvetett befolyása). A vásárláshoz az Antenna Hungária a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel 425 millió euró hitelt, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett. Ez volt a legnagyobb vállalatfelvásárlás Magyarországon a rendszerváltás óta.[9]
2023. március 20-án az Antenna Hungária (4iG Csoport) és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (Magyar Állam) között részvénycsere történt, melynek keretében az Antenna Hungária eladta a 25%-os részesedését a Yettel-ben a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, azért cserébe, hogy 70,5%-osra növelje részesedését a Vodafone Magyarországban.[10]
Szponzoráció[szerkesztés]
2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a Magyar Vízilabda-szövetséggel és Kásás Tamással. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.
2010 és 2011 között a Vodafone Magyarország volt a Sziget Fesztivál főszponzora.
A Vodafone Csoport 2013-ban a korábban McLaren Mercedes néven futó Formula–1-es csapat főszponzora volt. A Vodafone 2010-ben nyitotta meg Budapesten Európa első Vodafone McLaren Mercedes üzletét. Ugyanebben az évben a Vodafone lehetővé tette azt is, hogy a 2010-es Magyar Nagydíj alatt a Pick Szeged logója megjelenjen a McLaren Formula–1-es autóin. 2012. május 1-jén a Vodafone Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. A Vodafone 2012. május 1-jén Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. Jenson Button a Vodafone Magyarország "Raise your game" hétvége keretében mutatta meg, milyen az, amikor 172 km/h sebességgel hajt a belvárosi sugárúton.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Helyet cserélt a Telenor és a Vodafone a mobilpiacon. HWSW. (Hozzáférés: 2023. március 22.)
- ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface, 2022. október. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface, 2023. november. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
- ↑ A Vodafone neve is megváltozik, de a percdíjat nem az állam diktálja majd – tudnivalók a felvásárlás után (HVG, 2023. január 9.)
- ↑ A Vodafone-ügy újabb részletei: pontosan mit is vesz a magyar állam és a 4iG párosa? (Telex.hu, 2022. augusztus 24)
- ↑ A 4iG az állammal közösen vásárolhatja meg a Vodafone Magyarországot (hu-HU nyelven). DTV News, 2022. augusztus 22. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
- ↑ Elkelt a Vodafone Magyarország. DTV News, 2023. január 9. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
- ↑ Hazai tulajdonban a Vodafone Magyarország. DTV News, 2023. január 31. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
- ↑ Haász János: A magyar állam és a 4iG egy leányvállalata 49:51 arányban megvette a magyar Vodafone-t (magyar nyelven). telex.hu, 2023. március 12. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
- ↑ A 4iG Csoport Vodafone részvényekre cserélte Yettel-Cetin részedését, az állam a Yettelben szerzett új részvényeket (magyar nyelven). Media1, 2023. március 20. [2023. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vodafone Hungary című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.