Vito Acconci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. április 9., 18:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Vito Acconci
Született1940. január 24.[1][2][3][4][5]
New York[6]
Elhunyt2017. április 27. (77 évesen)[5][7][8][9][10]
New York[10]
ÁlneveAcconci, Vito Hannibal‏
Állampolgárságaamerikai[11][12][9][6]
Házastársa
  • Maria Acconci (2014. február 21. – 2017. április 27.)
  • Rosemary Mayer (1962. augusztus – nem ismert)[13]
Foglalkozása
  • építész
  • képzőművész
  • költő
  • tájépítész
  • illusztrátor
  • videóművész
  • televíziós producer
  • fotográfus
  • performanszművész
Iskolái
  • College of the Holy Cross
  • Regis High School
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj[14]
  • Római Díj
  • New York Foundation for the Arts (2000)[15]
Halál oka

A Wikimédia Commons tartalmaz Vito Acconci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vito Acconci (New York, 1940. január 24.Manhattan, 2017. április 27.) amerikai land art művész. Munkája New Yorkhoz köti. Sok installációt készített.

Életpályája

Dennis Oppenheim mellett a második amerikai, aki a fájdalmat mint kreatív elemet használta Acconci volt, aki 1969-től fokozatosan hagyta el az írás és költészet világát a helyért, amelyben a test szerepe lett a döntő. Első munkái happeningek voltak, melyeknek története a verseiből származott.

Acconci akciói kezdetben a művész testét olyan helyként határozták meg, ahol a fizikai és alkotó beavatkozások párhuzamosak a festői szobrászi működéssel. De különböznek is ezektől abban, hogy a fájdalom különböző érzetei mint az égés, harapás, a bioritmusnak a fizikai erőfeszítésre adott válaszai a kívülálló számára ösztönösen átélhetők, összehasoníthatók éppúgy mint a test fizikai és pszichikai fáradtsággal szembeni ellenállása. Ebben az időszakban alakult ki a tulajdonképpeni „test-nyelve". Acconci leginkább a test fizikai mivolta iránt érdeklődött. Gondolati kiindulópontja volt, hogy a testtel végzett cselekmények az egyént a bekövetkező feszültségek hatására fizikailag és lelkileg is (át)változtatják. Az akció a kimerültség utolsó fázisában, a valóságos fizikai és lelki halál közeledtével fejeződik többnyire be. A halál – ha bekövetkezne – egy olyan végső változás volna, amely brutálisan megszakítaná a folyamatos és nagy végletek között lejátszódó változást, a fizikai ellenállást és a művésznek önmaga legyőzésére, valamint a legyőzés megakadályozása érdekében egyszerre érvényesített szándékát. Ami kiválóan kommunikálható.

Alkotásai

  • Following Piece(Követés): Egyfajta utcai mű ez. Ahelyett, hogy írt volna egy verset a követésről inkább egy utcai happeninget rendezett. Alkalomszerűen kiválasztott járókelőket, akiket elkezdett követni. A fő elem itt az izgalom. Ezen akcióját nem dokumentálta.
  • Áttekintés: (1969)
  • Rubbing Piece(Radírgumi):
  • Trademarks (Védjegyek): A test határait vizsgálja. Ahol el tudta érni a saját testét ott beleharapott. Célja: „Megmutatni önmagam önmagam számára.” Így jelölte külső és belső határát, egy önreflektív, zárt rendszerben.
  • Kéz és száj: (1970)

Jegyzetek

  1. https://www.nytimes.com/2017/04/28/arts/design/vito-acconci-dead-performance-artist.html?_r=0
  2. Vito Acconci (holland nyelven)
  3. Vito Acconci (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b vito-acconci, https://zkm.de/en/person/vito-acconci, 2022. június 30.
  7. Mort de Vito Acconci, artiste hors limite (francia nyelven), 2017. április 29. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  8. Brockhaus (német nyelven)
  9. a b 265, https://rkd.nl/nl/explore/artists/265, 2021. szeptember 9.
  10. a b RKDartists (holland nyelven)
  11. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  12. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  13. https://archive.org/details/NYC_Marriage_Index_Manhattan_1962/page/n101, 2021. szeptember 17.
  14. Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  15. https://www.nyfa.org/wp-content/uploads/2021/07/FellowsDirectory.pdf

További információk