Vito Acconci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vito Acconci
Vito1973.jpg
Született 1940. január 24.[1][2][3][4][5][6]
Bronx
Elhunyt 2017. április 27. (77 évesen)[5][7]
Manhattan[8][8]
Állampolgársága amerikai[9]
Foglalkozása
Iskolái College of the Holy Cross
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • Római Díj
Halál okaagyi érkatasztrófa

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vito Acconci témájú médiaállományokat.

Vito Acconci (New York, 1940. január 24.Manhattan, 2017. április 27.) amerikai land art művész. Munkája New Yorkhoz köti. Sok installációt készített.

Életpályája[szerkesztés]

Dennis Oppenheim mellett a második amerikai, aki a fájdalmat mint kreatív elemet használta Acconci volt, aki 1969-től fokozatosan hagyta el az írás és költészet világát a helyért, amelyben a test szerepe lett a döntő. Első munkái happeningek voltak, melyeknek története a verseiből származott.

Acconci akciói kezdetben a művész testét olyan helyként határozták meg, ahol a fizikai és alkotó beavatkozások párhuzamosak a festői szobrászi működéssel. De különböznek is ezektől abban, hogy a fájdalom különböző érzetei mint az égés, harapás, a bioritmusnak a fizikai erőfeszítésre adott válaszai a kívülálló számára ösztönösen átélhetők, összehasoníthatók éppúgy mint a test fizikai és pszichikai fáradtsággal szembeni ellenállása. Ebben az időszakban alakult ki a tulajdonképpeni „test-nyelve". Acconci leginkább a test fizikai mivolta iránt érdeklődött. Gondolati kiindulópontja volt, hogy a testtel végzett cselekmények az egyént a bekövetkező feszültségek hatására fizikailag és lelkileg is (át)változtatják. Az akció a kimerültség utolsó fázisában, a valóságos fizikai és lelki halál közeledtével fejeződik többnyire be. A halál – ha bekövetkezne – egy olyan végső változás volna, amely brutálisan megszakítaná a folyamatos és nagy végletek között lejátszódó változást, a fizikai ellenállást és a művésznek önmaga legyőzésére, valamint a legyőzés megakadályozása érdekében egyszerre érvényesített szándékát. Ami kiválóan kommunikálható.

Alkotásai[szerkesztés]

  • Following Piece(Követés): Egyfajta utcai mű ez. Ahelyett, hogy írt volna egy verset a követésről inkább egy utcai happeninget rendezett. Alkalomszerűen kiválasztott járókelőket, akiket elkezdett követni. A fő elem itt az izgalom. Ezen akcióját nem dokumentálta.
  • Áttekintés: (1969)
  • Rubbing Piece(Radírgumi):
  • Trademarks (Védjegyek): A test határait vizsgálja. Ahol el tudta érni a saját testét ott beleharapott. Célja: „Megmutatni önmagam önmagam számára.” Így jelölte külső és belső határát, egy önreflektív, zárt rendszerben.
  • Kéz és száj: (1970)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.nytimes.com/2017/04/28/arts/design/vito-acconci-dead-performance-artist.html?_r=0
  2. Vito Acconci
  3. Vito Acconci
  4. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Enciclopédia Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Luminous-Lint. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Mort de Vito Acconci, artiste hors limite (francia nyelven), 2017. április 29. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  8. a b https://www.lemonde.fr/arts/article/2017/04/29/mort-de-vito-acconci-artiste-hors-limite_5119864_1655012.html
  9. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

További információk[szerkesztés]