Vita:Nyirő József

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Alensha 6 évvel ezelőtt a(z) Meghalt ez a link is témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (bővítendő besorolás)

helyesírás[szerkesztés]

{{helyesírási segély}}(?) Hali! A neve helyesen rövid i betűvel írandó! Nyirő József http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC10888/11360.htm

Szia! Más források szerint meg hosszú í-vel. Ennek jobban utána kell majd járni, de ettől függetlenül még neked lehet igazad. Cassandro Ħelyi vita 2009. december 24., 00:02 (CET)Válasz

Szia! Elég megnézni a könyvei címlapját, pld. képkeresővel... http://www.laudate.hu/webshop/catalog/images/4520_344x480.jpg http://m.blog.hu/em/emceemike/image/cover/cim_nyiro_jozsef__szekelyek.jpg Üdv!klepats

Nyomtatásban változó, általában rövid i, de néhol hosszú í, (annak idején pl. az Utépítés c. folyóirat cimlapján is rövid U-val szerepelt a cím), van tőle két aláírt kötetem is, saját aláírásában mindkét esetben rövid i-t látok. Gyurika vita 2009. december 24., 18:01 (CET)Válasz

Az oszk.hu szerzői adatlapján rövid, az többnyire megbízható, a tételes címleírásokban műveinek némelyikénél viszont a borító alapján hosszúval írták le, mert úgy szerepel. Bennófogadó 2010. január 8., 21:33 (CET)Válasz

Halihó, találtam egy könyvet: Nyírő József: AZ elszántak (1943) a Gárdonyi Antikvárium honlapján. Ez a könyv nem szerepel a szerző itt felsorolt művei között. Utána tudtok nézni? üdv -

"Művei elsősorban az erdélyi magyarság művelődéstörténeti és történelmi kérdéskörében helyezkednek el." - ehelyett nem lehetne kevésbé faramuci megfogalmazást adni? Nem hangzik valami jól. És nem is egyértelmű, jelentheti azt is, hogy művei ezekkel foglalkoznak (nyilván ez a szándéka), azonban szó szerint értelmezve inkább olyasmit jelent, hogy műveivel az említett tudományok foglalkoznak - ami nem valami nagy megállapítás, hiszen ezek valóban triviálisan foglalkoznak az irodalmi művekkel. Γουββος Θιλοβούββος 2010. szeptember 2., 23:20 (CEST)Válasz

Nem vagyok egyházjogász, de attól mert egy pap megnősül még nem közösítik ki. Biztos ez az információ? - --PlasmaZebulon vita 2012. április 10., 18:00 (CEST) Ma már valóban nem közösítik ki a megnősülő papokat a Katolikus egyházból, de a múlt század első felében ez még általános gyakorlat volt. --Gombabandi vita 2012. április 11., 21:44 (CEST)Válasz

Nyírő József utóélete utolsó bekezdésében az újratemetés sajnos nem a tervezettnek megfelelően alakult. Ezt most törölni kellene és a végleges rendeződés után újra kell írni. Zsüri – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎188.6.64.213 (vitalap | szerkesztései)

Vezetékevének írása[szerkesztés]

Honnan lehet tudni, hogy neve rövid i-vel irandó? Állítólag ő maga hosszúval írta. Meg kell nézni, hogy életében hogyan jelent meg a neve a könyveken, mert az a mérvadó, és semmi más. Wikizoli vita 2012. május 28., 08:38 (CEST)Válasz

Megnyugtatóan igazolja, hogy az életében, pl. a Révainál megjelent, A sibói bölény c. regényén mindenütt (a kötési útmutatókban írt kisbetűs formában is) röviddel szerepel, miközben a regény szövegében található hosszú í, tehát nem tipográfiai hiányosság. Ki állítja, hogy ő maga hosszúval írta volna?– Paxfax vita 2012. május 28., 09:32 (CEST)Válasz

Itt olvastam. Idézem: „...a Madridban elhunyt író a Benedek Elekhez írt három, a Tompa Lászlóhoz írt két levelében a hosszú Nyírő József aláírást használja. Mi több: Elek apónak két levelet Nyírő Jóskaként küldött.” Ő maga csak tudta! És gondolom, hogy a levelek megtalálhatók Benedek Elek, illetve Tompa László hagyatékában. Wikizoli vita 2012. május 28., 10:24 (CEST)Válasz

Akkor meg kéne nézni, ha hasonmásban valahol meg lehetne... Gyakori, hogy kézírásban a pont helyett látszólag vesszőt ír valaki, ha minden i-t így írt, megdőlt a vélelmetek. Az, hogy az általam említett, 1939. X. 30. előtti kiadványban van hosszú ő is, mindenesetre azt jelzi, hogy nem magyar betűkészlet híján írták rövid i-vel még az ívjelzőkben is. Előfordul, hogy a helytelen történelmi írást (pl. Hegedüs, Sipos, Timár stb. nevekben) ösztönösen fonetikusan írja valaki, akár a viselője is, de az attól még nem lesz okiratilag hivatalos...– Paxfax vita 2012. május 28., 10:39 (CEST)Válasz

Erről a kérdésről egy okos cikkre bukkantam. Talán érdemes lenne megfontolni: Komoróczy György: Nyírő és Nyirö, in: Székelyhon.ro, 2012.05.16 – Gombabandi vita 2012. május 28., 12:26 (CEST)Válasz

Ez ugyanaz a cikk, amit Wikizoli fentebb említ, de nem perdöntő az író szándékát, pláne nem az anyakönyvben rögzített formát tekintve. A Révai-kiadásban nemcsak nyomtatott nagybetűs, hanem rövid i-s, kisbetűs alakban többször is megtalálható (a kötésjelző ívcímzésben, ha helyesen fejezem ki megam).– Paxfax vita 2012. május 28., 19:55 (CEST)Válasz

Érdekes adalék, hogy az Emberek a havason, azonos című regényéből készült film elején a stáblista székely kopjafára van róva és azon a neve hosszú í-vel szerepel. Semmiből se állt volna azt levésetni, ha személyesen tiltakozott volna, hiszen a szövegkönyv egyik szerzője is ő maga volt, 1941-ben. Az Erdélyi Szépmíves Céhnél megjelent A sibói bölény c. regényét viszont már csak a kinyomtatása után láthatta, a kefelenyomatot nyilván más ellenőrizte.--Paxfax vita 2012. június 30., 11:44 (CEST)Válasz

Hegedűs Géza idézése az "Irodalmi fogadtatása" című fejezetben[szerkesztés]

Nem tartom szerencsésnek és korrektnek, hogy egy, a kádári korszakban (az 1970-es években) született irodalomtörténeti műből átvett értékítélet kiemelten szerepel a szócikkben. Ez az írás egy olyan korban született, amikor nem nagyon illett és lehetett Nyírő Józsefről írni, vagy ha igen, akkor csak olyan módon és olyan szerző tollából jelenhetett meg Nyírő-értékelés, ahogy és aki az akkori kulturális élet akkori párt-korifeusai szigorú elvárásainak megfelelt. Természetesen lehet, hogy a leírtak Hegedűs őszinte véleményét tükrözik, de Hegedűsnek nyilvánvalóan más volt a világnézete. Egy más világnézetű ember véleményének is lehet jogosultsága és ez meg is jelenhet a szócikkben, de ez is csak egy vélemény a sok közül, tehát (szerintem) nem korrekt a szócikkben ennyire kiemelten megjelentetni. – Gombabandi vita 2012. május 28., 10:48 (CEST)Válasz

Én is megjegyeztem korábban az elfogult véleményt, de akkor az egyik wikiszerkesztő megfenyegetett, hogy indexre tesz, a szemita jelző miatt. Pedig egyértelmű volt a befeketítésének onnan jövő szándéka, miként Rajkék meghiúsult kiadatási kérelme is, 1948-ban. Az a tény, hogy az országgyűlési képviselő lojális a regnáló kormányához még nem alapozza meg azt a föltételezést, hogy mindenben egyet is ért vele. (NB: a Hegedüs és a Nyirő nevek ebben az esetben rövid magánhangzóval írandók, nyilván a sok évvel ezelőtt őket anyakönyvező hivatalnok idegen, pl. osztrák vagy német volta vagy a helyesírás akkori, erre nem ügyelő állapota miatt).– Paxfax vita 2012. május 28., 10:53 (CEST)Válasz

Hegedüs idézett véleményében én nem látom a világnézeti elemet, határozott irodalomkritikai álláspontot látok csak. Ezen a téren pedig Hegedüs hiteles. Természetesen hasonlóan hiteles véleményt más szerzőtől is lehet idézni, ha szükségesnek látjátok.

Ami "az országgyűlési képviselő lojalitása a regnáló kormányzathoz" témakört illei, azzal gond van. Az országgyűlés felette áll a kormánynak, ez akkor is így volt, a képviselő nem tartozik lojalitással a mindenkori kormánynak. Nyirő a sikertelen kiugrási kísérlet után a képviselők azon kisebbségéhez tartozott, akik a nem csak a kormányt, de a fennálló államrendet is a német fegyverek segítségével megdöntő, az országot nekik teljesen kiszolgáltató és néhány hónap alatt romhalmazzá változtató nyilasokkal tartott, és még a Német Birodalomba is követte őket, hogy onnan kormányozza Magyarországot tovább. Ő tehát nem egyszerűen lojális volt egy új kormányhoz, hanem egy törvénytelen és nemzetvesztő politikát folytató puccsista banda legitimitásának megteremtéséhez próbált hozzájárulni azzal, hogy képviselőként elismerte és támogatta őket. Nincs ezzel semmi gond, a tények a források alapján egyértelműek, azt meg ki-ki eldönti maga, hogy a nyilaspuccsot és a nyilasuralmat szereti-e vagy nem. Persze nekem is megvan a véleményem azokról, akik szeretik: őket nevezem nyilasnak.

--Peyerk vita 2012. május 28., 12:37 (CEST)Válasz

Azért az, hogy az utolsó percig, minden lehető és lehetetlen eszközt megragadva védekezni akart a bolsevik-áradattal szemben, s hogy ebben egyedül reménységet a hazájának átmeneti és részleges igazságot szolgáltató Harmadik Birodalomtól várta, az nem róható föl neki. A nagyapám is azért lett „nyugatos”, mert az első világháború után, az orosz fogságban látta, hogy itt kő-kövön, leány-asszony megbecstelenítetlenül, generációk munkája fölprédálás nélkül nem marad, ha ez a sáskahad ellep bennünket. Úgy is lett. Akkor én most „nyilas” vagyok?!– Paxfax vita 2012. május 28., 14:30 (CEST)Válasz

Igen, aki azonosul a nyilasuralom alatt történtekkel, az nyilas. De szerencsére a cikkben ennek rólad nem kell szerepelnie, hisz nem rólad szól. Nyirővel kapcsolatban viszont megkerülhetetlen.. --Peyerk vita 2012. május 28., 16:28 (CEST)Válasz
Igazad van, de nemzetvesztők a másik oldalon is voltak-vannak, puccsisták is, idegen hatalmat kiszolgálók is. Azokat(!) is ki kellene már végre tacepaóznunk, ha már a haláluk jórészt lehetetlenné tette az igazságszolgáltatást (a győztes primitív bosszúját), ami Szálasiékat elérte! Még szerencse, hogy egymást is nyírták, rendesen!– Paxfax vita 2012. május 28., 20:15 (CEST)Válasz
Ennek már viszont semmi köze Nyirőhöz. Tacepaózz csak, ha a szabályokat betartva teszed. --Peyerk vita 2012. május 28., 23:39 (CEST)Válasz

Hogy Hegedűs hiteles lenne irodalomkritikai téren, az így ebben a formában nem igaz: mára elavultnak számító világnézete miatt, természetesen kritikái sem tekinthetőek minden szempontból érvényesnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem lehet felhasználni, sem azt, hogy ne hordoznának értéket, vagy érvényes megállapításokat is; de valóban, az ő véleményét tartani Nyirő "irodalmi fogadtatásának" vagy értékelésének, anakronisztikus is (Hegedűs műve 1976-ban jelent meg, míg Nyírő a harmincas években indult), és elfogult is, hiszen nyilván nem egyedül Hegedűs írt Nyirőről. Az Arcképcsarnok egyébként valóban egyáltalán nem tekinthető a mainstream irodalomkritika vonulatába tartozónak (ha mainstreamen a hogy/hogy nem konszenzuálisan értékesnek és irányadónak tartott, esetleg a középfokú oktatásban is legalább említés szintjén szereplő szerzőket értjük, pl. Szerb Antal, Németh László), de azért nem is teljesen bullshit. Természetesen mindenki előtt nyitva áll a szöveg átdolgozásának lehetősége. Pl. a kpojafákról szóló részt a regény cikkében a regényt érő kritikák szakaszába tenni stb. Kerge Kísértet 2012. május 28., 14:42 (CEST)Válasz

A lényeget illetően egyetértünk: források alapján mások véleményét is érdemes Nyirő irodalmi munkásságáról előadni. Azt a részletkérdést még nyitottnak látom, hogy Hegedüs idézett kritikai véleményében hol a világnézet. --Peyerk vita 2012. május 28., 16:28 (CEST)Válasz

román kommunista kultúrpolitika[szerkesztés]

A bevezető szerint "a román kommunista kultúrpolitika több évtizeden keresztül háborús bűnösnek bélyegezte." Kérdés: van-e arról információnk, hogy a rendszerváltás utáni román kultúrpolitika minek minősíti? Ha nem változott a megítélése (a jelenlegi nyilatkozatok szerint mintha nem változott volna), akkor ki kellene venni a "kommunista" jelzőt a mondatból. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.214.53 (vitalap | szerkesztései)

politikai pályafutása[szerkesztés]

Most nyilas vagy horthysta volt a háború után Nyugatra menekült újságírók által alakított szervezet? Mert a szövegben a "horthysta, nyilas" vesszővel elválasztva elég zavaró, mintha egyenrangú felsorolás lenne, holott annyira voltak jóban, mint a kommunisták a nyilasokkal. Szerencsésebb lenne a "horthysta ÉS nyilas" kifejezés.

  • "hortysta ÉS nyilas ÉS antiszemita" legyen.


A Nyírővel együtt kiadatásra kért személyek között van Vaszary János. Erre a névre kattintva azonban nem a szóban forgó Vaszary János szócikkére - azaz a színészére, akinek Muráti Lili volt a felesége - jutunk tovább, hanem Vaszary János festő linkje ez, aki egyébként már 1939-ben elhunyt.

Javítva! - Üdv. » KeFe « Társalgó 2012. június 4., 04:20 (CEST)Válasz

nyilas vagy csonka parlament[szerkesztés]

A nyilas parlament kifejezés először a Nyíró-temetés idején került a sajtóba, és azon keresztül a köztudatba. Azóta minden vonalon erősítik azok, akik a maguk képére formálnák a történelmet. A Horthy proklamáció után a képviselők - sokszor a helyi nyilas üldöztetés és letartóztatások elől menekülve - maradtak együtt Pesten, majd Sopronban, ahonnan vonaton Wollabergbe menekítették őket. A parlament tagjai az 1939-es választások - és az országgyarapítás következményeképpen, a visszacsatolt országrészekről "behívással" kerültek a parlamentbe. Jogfelfogásuk szerint Ők voltak Magyarország utolsó törvényes képviselői, vagyis éppen a mai "fékek és ellensúlyok rendszere" fenntartása volt a céljuk. (kivételek persze mindig vannak)

Eredetileg "csonka parlamentnek" a Debrecenbe a Szovjet hadsereg által megszállt területekről összehívott és Zsedényi Béla elnökletével ülésező testületet nevezték, amely csonka volta miatt törvényeket nem alkotott, csak határozatokat hozott.

A nyilas parlament kifejezés véleményem szerint kizárólag Nyírő befeketítésére lett megalkotva, és széles körben terjesztve. db

Meghalt ez a link is[szerkesztés]

Nem tudom, hogy miként kell jelölni, javítani stb. <ref>{{cite web |url=http://www.stop.hu/kulfold/nyiro-jozsef-dicshimnusza-goebbelsrol-es-a-nemet-katona-hosiessegerol/1044382/ |title=Nyírő József dicshimnusza Goebbelsről és a "német katona hősiességéről" |publisher=Stop.hu |date=2012-05-25 |accessdate=204-02-02}}</ref>
Mazarin(itt meggyónhatsz) 2018. április 17., 01:18 (CEST)Válasz

@Mazarin07: Van egy ilyen, hogy Wayback Machine, a címe http://archive.org/web Ha beírod az url-t, és kiválasztasz egy olyan dátumot, amikor még fenn volt a neten a cikk, elővarázsolja neked. (A cikkben már javítottam.) Alensha 2018. április 17., 02:56 (CEST)Válasz