Vita:Bibliai kánon

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Milei.vencel 3 évvel ezelőtt a(z) Időrend és zsinatok témában
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A kanonizáció folyamata[szerkesztés]

Kivettem az alábbi részletet:

A keresztény felfogás szerint a bibliai iratok által közölt kinyilatkoztatások csak bizonyos idoszakban születtek, mert csak bizonyos időszakban volt alkalmas az egyház arra, hogy a szent iratok ihletett jellegét felismerje, és a kanonikus iratokat egybegyűjtse. Az ószövetségi egyház fennállásának utolsó négy évszázada alatt, amikor Izrael vallása a Jézus korából ismert farizeusi és rabbinikus vallásossággá változott, már nem adatott prófétai kinyilatkoztatás, így az ószövetségi kánon addigra lezárult. Az újszövetségi kánon pedig az elso három évszázad még egységes keresztény egyházában szilárdult meg a 4. századra.
Figyelemre méltónak tunik az a tény, hogy a kánon tekintetében olyan nagy a megegyezés mind a mai napig. A. Vaucher L'Histoire du Salut című könyvében (Párizs, 1951) így ír errol:
„Isten beavatkozását kell felismernünk abban a biztonságban, amellyel a zsidó nép az Ószövetség kánonját kialakította. A hívők – akik az igazi Izráelt alkották a nép között – felülrol kaptak világosságot, a Szentlélek világosította meg oket, hogy felismerjék az ihletett írásokat és kialakítsák belolük azt a gyujteményt, amelyet mi is átvettünk tolük, amely számunkra Isten szava, miután maga Jézus is határozottan elismerte mint ilyet. Bizonyos fokig Isten keze látható abban, ahogyan korszakokon keresztül őrizték ezt a gyűjteményt anélkül, hogy ebben a tekintetben bármiféle vita lett volna a különböző zsidó iskolák, farizeusok, szadduceusok vagy esszéneusok között. Konzervatív és modern zsidók valamennyien, mindig megegyeztek ebben a lényeges kérdésben. Hasonló módon bízta Isten a keresztény egyházra az újszövetségi kánon kialakítását és őrzését… Az Újszövetség ugyanannak a Léleknek a befolyására alakult ki, mint az Ószövetség.”

Indoklás:

  • Nem igaz, hogy "Az ószövetségi egyház fennállásának utolsó négy évszázada alatt, amikor Izrael vallása a Jézus korából ismert farizeusi és rabbinikus vallásossággá változott, már nem adatott prófétai kinyilatkoztatás, így az ószövetségi kánon addigra lezárult. "
    • Ld. pl. Dániel könyve, deuterokanonikus könyvek jelentős része
    • Az ószvetségi kánon csak a Kr. u. 2. században zárult le véglegesen
  • Egy több mint 50 éves francia könyv meghaladott, apologetikus (antiprotestáns) nézeteinek idézése angol fordításból szerintem nem idevaló.
    • Nem igaz az idézett szöveg állítása, hogy "ebben a tekintetben bármiféle vita lett volna a különböző zsidó iskolák, farizeusok, szadduceusok vagy esszéneusok között. Konzervatív és modern zsidók valamennyien, mindig megegyeztek ebben a lényeges kérdésben." A szadduceusok kizárólag a Tórát fogadták el sugalmazottnak, és a jamniai zsinatig nem zárult le a ketubím-kánon.

TM1535 2007. szeptember 8., 10:01 (CEST)Válasz

Kanonizáció[szerkesztés]

Emberek!

Nem tudom, kinek az ötlete volt, de nagyon nagy butaságot csinált, amikor a "Kanonizáció" lapot ide irányította. Ezerféle kanonizáció létezik, nem csupán a bibliai kánonba való bekerülést jelenti!!! Kanonizáció a szentek kanonizációja, de kanonizációnak hívják az irodalmi kánonba való bekerülés folyamatát is. A "Kanonizációnak" külön szócikket kellene nyitni, és addig sem kellene ide mutatnia. Én pl. úgy jutottam ide, hogy beírtam Cs. Gyimesi Éva szócikkének infoboxába az irodalomtudós kutatási területét (ami irodalomtörténet és kanonizáció), és erre a kanonizációról a Bibliai kánon szócikkre ugrott... – Iegeb vita 2011. január 15., 22:46 (CET)Válasz

Töröltem; légyszi menj a kanonizáció lapra és csinálj egy egyértelműsítőt, ami tisztázza a különböző jelentéseket, és az egyik ide mutat. Köszi! Alensha 2011. január 16., 01:56 (CET)Válasz

Időrend és zsinatok[szerkesztés]

Valahogy ez nem stimmel. A Biblia#Kanonizáció a források alapján a hippói zsinattól (393) a III. Karthágói Zsinatig (397) teszi a „modern” biblia (katolikus) kanonizált formájának véglegesítését, ehhez képest itt ezt már a 386-os Római zsinaton sikerült összeütni. Hippói Szent Ágoston forog a sírjában (mert ő sem így tudta). Ráadásul a Római Zsinat nincs is megírva így ki tudja, hogy miféle források utalnak arra, hogy ki tudja mit döntöttek ott. Valaki nálam bibliográfusabb nem akarna ránézni, hogy mi a Jézus szerelméért van ez ennyire összekavarva? grin 2021. március 16., 14:25 (CET)Válasz

Össze van zagyválva az egész. Még a 2009-es akadémiai lexikon (Világvallások A-Zs) sem ad meg pontos időt, csak azt, hogy valószínűleg 382-ben határozták meg Rómában... Vagyis ez már egy negyedik dátum. Más lexikon, amelyik nem akar ilyen hibákba esni, azt írja, hogy a kánon az 5. századra készült el. – M. V. 2021. március 16., 16:43 (CET)Válasz