Venetianer Lajos

Venetianer Lajos
Életrajzi adatok
Született	1867. május 19. Kecskemét
Elhunyt	1922. november 25. (55 évesen) Újpest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Ismeretes mint	rabbi író történész egyetemi oktató
Gyermekek	Vaály Ilona
Iskolái	Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Venetianer Lajos témájú médiaállományokat.

Dr. Venetianer Lajos (Kecskemét, 1867. május 19. – Újpest, 1922. november 25.) magyar rabbi, történetíró.

Életútja

1881-től 1891-ig volt a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy évig a breslaui Rabbiner-Seminar hallgatója. 1890-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1892-ben pedig rabbivá. A kolozsvári tudományegyetemen magyar és német nyelvből középiskolai tanári oklevelet szerzett, tanította is e tárgyakat a csurgói gimnáziumban ottani lelkészkedése alatt. 1893-ban került Csurgóra, 1896-ban Lugosra, 1897-ben Újpest választotta meg főrabbijának. Az Országos Rabbiegyesületnek alelnöke, a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának 1910-től tagja, az intézet óraadó teológiai tanára volt. Az alsó tanfolyamon rendszeresen zsidó vallástant, bibliát és zsidó történetet adott elő, a felső tanfolyamon pedig az izraelita hitfelekezet magyar jogviszonyait és a hitoktatás módszertanát, Goldziher Ignác halála után pedig a vallásbölcsészeti irodalmat ismertette. A zsidó tudománynak szorgalmas és termékeny munkása volt és történetírói munkásságával jelentős érdemeket szerzett. Különösen értékesek a 19. század második felére vonatkozó zsidó tárgyú történelmi kutatásai.

Magánélete

Vaály Ilona színésznő apja, Kertész Dezső színész apósa volt. Apja Venetianer Albert, anyja Stern Regina. Feleségét Pásztor Teréziának hívták. Újpesten, a Beniczky utca 4. számban lakott 1922-es halálakor.

Önállóan megjelent műveinek listája

• A fokozatok könyve. Semtób Ibn Falakęra kéziratos ethikai munkája. Adalék az arab-zsidó philosophia történetéhez a XIII. században, Szeged, 1890
• A felebaráti szeret a zsidó ethikában, Budapest, 1891
• A szeretet Izraelben, Szabadka, 1892
• Az isteni szövetség. Székfoglaló beszéd, Csurgó, 1892
• Kibékülés élettel és halállal. Hitszónoklat, Csurgó, 1893
• Az eleüziszi miszteriumok a jeruzsálemi templomban. Adaléka zsidó vallástörténethez, Budapest, 1895
• Ezredéves Ünnepünk. Három beszéd, Budapest, 1896
• 1898. március 15. Ünnepi beszéd, Budapest, 1898
• Erzsébet. Emlékbeszéd 1898. szept. 10., Budapest, 1898
• A héber-magyar összehasonlító nyelvészet. Különlenyomat az IMIT-Társulat 1898. évkönyvéből, Budapest, 1898
• Gyászbeszéd, melyet dr. Boscovits Alajos orvos temetése alkalmával tartott Újpesten 1898. dec. 20., Budapest, 1898
• A zsidóság szervezete az európai államokban. Jutalmazott pályamű, Budapest, 1901
• Libanon koszorú. Ünnepi beszéd. Tartotta – Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából, Máramarossziget, 1902
• A zsidóság eszméi és tanai, Budapest, 1904 (2. kiadás: 1913, 3. kiadás: 1926)
• A bibliai történet és az újkori ásatások. Különlenyomat Graetz irodalomtört. I. kötetének függelékéből., Budapest, 1906
• Ezekiels Vision und die salomonischen Wasserbecken, Budapest, 1906.
• A prófétai lekciók eredete. Összehasonlító liturgia történeti tanulmány, Budapest, 1908
• Fohászok, Budapest, 1914.
• Die Messiashoffnung des Judentums. Vortrag, Budapest, 1916
• Asaf Judaeus, a legrégibb hébernyelvű orvostudományi író. 1. rész. Budapest, 1916. (Az Országos Rabbiképző-Intézet Értesítőjének melléklete.)
• Asaf Judaeus, a legrégibb hébernyelvű orvostudományi író. 2. rész. Budapest, 1916. (Az Országos Rabbiképző-Intézet Értesítőjének melléklete.)
• Asaf Judaeus, a legrégibb hébernyelvű orvostudományi író. 3. rész. Budapest, 1917. (Az Országos Rabbiképző-Intézet Értesítőjének melléklete.)
• Mi az igazság? Válasz Ágoston Péter: A zsidók útja c. munkájára, Budapest, 1917 (Baltazár Dezsővel és Blau Lajossal közösen)
• A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig, Budapest, 1922

A Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat 10. kötetének is egyik szerzője volt. A mű címe és tartalma: Zsidó Plutarchos. 1. rész. Venetianer Lajos: Löw Lipót. Fischer Gyula: Riesser Gábor. Blau Lajos: Zunz Lipót. (Budapest, 1910-es évek)

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [2]
• Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [3]
• Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [4]
• Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [5]