Velike vára
| Velike vára | |
| Velički grad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Velike |
| Tszf. magasság | 422 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 17. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Velike vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 17° 39′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 17° 39′ 13″ | |
Velike vára (horvátul: Velički grad), várrom Horvátországban, a Pozsega közelében fekvő Velike falu határában.
Fekvése[szerkesztés]
Velike várának romjai a településtől északra, a Lapjak-hegy déli peremén 452 méteres magasságban találhatók. A helyiek Turski gradként, azaz Törökvárként ismerik.
Története[szerkesztés]
Velike egykori várát 1250 előtt építtette a Zsadány nembeli Ábrahám fia Ivánka, majd utódaié a Velikei- illetve a velük rokon velikei Békeffy családé. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszatérő török csapatok foglalták el. A terület először a boszniai, utána a budai, majd 1600-tól a kanizsai vilajethez tartozott. A török uralom idején katolikus horvát lakossága volt, sőt ferences kolostor és egyházi iskola is működött a településen.[2] A kolostort az 1660-as egyházlátogatás is megemlíti. 1687 októberében Hans von Dünewald altábornagy visszafoglalta a várat, de 1690 decemberében a törökök visszahódították. 1691-ben Makai János ezredes csapatai vették vissza a várat. Ezt követően a vár az osztrák kincstár kezelésébe tartozott, majd osztrák grófok birtokolták. Az egyik 18. századi birtokos a Jókai Mór regényéből (A két Trenk) is ismert Trenk Ferenc volt, akiről a közeli Trenkfalva is nevét kapta. A török harcok következtében romossá vált vár állapota folyamatosan romlott.[3]
A vár mai állapota[szerkesztés]
Velike várának romjai a településtől északra, a Lapjak-hegy déli peremén 452 méteres magasságban találhatók. A helyiek Turski gradként, azaz Törökvárként ismerik. Kisméretű vár volt, hosszúsága mintegy 40, szélessége 20 méter. Alaprajza négyszög északi irányban egy háromszög alakú hozzáépítéssel, mely tulajdonképpen egy többemeletes, háromszögletű lakótorony. A vár déli részét egy legalább két emeletes palotaszárny zárta, melynek az első szintjén kápolna volt kialakítva. A magas falakkal körülvett várudvar egykori bejárata a keleti várfal közepén nyílott, ahol egy kettős kapu állt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-417.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Bátonyi Pál: Velike és vára. Várak, kastélyok, templomok, IV. évfolyam 1. szám, 2008. február
Források[szerkesztés]
- Velike a Varak.hu oldalán Archiválva 2018. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)