Ugrás a tartalomhoz

Vaszary János (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. október 26., 21:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Művei)
Vaszary János
Vaszary János 1925 körül
Vaszary János 1925 körül
SzületettVaszary János Antal
1899. január 11.
Budapest[1]
Elhunyt1963. november 27. (64 évesen)[2]
Madrid[3]
Állampolgársága
HázastársaMuráti Lili
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vaszary János (Budapest, 1899. január 11.[4]Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

Életpályája

Vaszary Gábor (1866–1932)[5] főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?) gyermekeként született.[6] 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállalkozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927–1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932–33-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően két évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935–36-ban főrendezője volt. 1933–34-ben a Budapesti Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett. 1939–1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezőjeként, 1941–1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben, feleségével Muráti Lili színésznővel emigrált, két évre rá Madridban telepedett le. Ott halt meg, 1963-ban.

Magánélete

Első házastársa Siklossy Janka színésznő volt, akit 1929. szeptember 10-én Budapesten vett nőül, ám 1938-ban elváltak.[7] Második felesége Muráti Lili színésznő volt.

Írói tevékenysége

1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt, továbbá filmet is rendezett.

Rendezései

  • F.R. Hasenclever: Emberek
  • Sarment: Hamlet házassága
  • Zuckmayer: Kristóf Katica
  • Békeffy I.–Stella A.: Jöjjön elsején!
  • Vaszary Gábor: Bubus
  • Bahr: Josephin

Művei

  • Szőke Szakáll: VIII. Albert / Vaszary János: Braun ki lesz csapva / Békeffy László: Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
  • Szajnaparti kaland. Regény; Írás, Bp., 1942
  • Zörgetik az ajtót... Naplójegyzetek 1944 karácsonyától 1946 júniusáig az oroszok által megszállt Magyarországon; Hungária, Bad Wörishofen, 1949
  • A macska felugrott az asztalra. Regény; Magyarok útja, Buenos Aires, 1950
  • Tubák csodálatos élete (regény, 1958)
  • Kaland a vöröshajú lánnyal (regény, 1990)
  • Ma éjjel szabad vagyok (dráma, 1934)
  • A vörös bestia (dráma, 1934)
  • Angyalt vettem feleségül (dráma, 1939)
  • A pénz nem boldogít (dráma, 1942)

Filmjei

Jegyzetek

Források

További információk