Vastagcsőrű seregély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 18:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás -> Források (WP:BÜ) AWB)
Vastagcsőrű seregély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Beóformák (Graculinae)
Nem: Scissirostrum
Lafresnaye, 1845
Faj: S. dubium
Tudományos név
Scissirostrum dubium
(Latham, 1802)
Szinonimák

Lanius dubium Latham, 1802

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vastagcsőrű seregély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagcsőrű seregély témájú kategóriát.

A vastagcsőrű seregély, vagy vastagcsőrű majna, illetve más néven harkályseregély (Scissirostrum dubium) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó Scissirostrum nem egyetlen faja.

Előfordulása

Indonézia endemikus faja, kizárólag Celebesz szigetének nedves szubtrópusi és trópusi síkvidéki erdeiben honos és nyílt füves vidékein.

Megjelenése

Testhossza 19-20 centiméter. Színe világosszürke, szárnya és farka fekete. Egyetlen feltűnő színű ékessége a far környékén levő hosszú, keskeny, kárminpiros hegyű tollai. Testméretéhez képest feltűnő, erős, hegyes végű sárga csőre. Erről is kapta a nevét.

Életmódja

Kolóniákban élő faj. Elsősorban gyümölcsöket fogyaszt, de kis mértékben rovarokat is fog.

Szaporodása

Telepekben költő faj. Fészkét faüregekbe építi, melyeket saját maga váj ki puhább törzsű fákba. Az odúkészítés közben a madarak kemény farktollaikra támaszkodnak, pont mint a harkályok. Egy-egy nagyobb kolónia egy fát szinte teljesen telelyuggat fészkeivel.

Források

További információk