Varjassy Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dudva (vitalap | szerkesztései) 2020. október 30., 13:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Politikusok kategória eltávolítva (a HotCattel))
Varjassy Lajos
Született1852. augusztus 30.
Arad
Elhunyt1934. március 9. (81 évesen)
Arad
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász,
újságíró,
polgármester,
politikus
Tisztsége
  • polgármester (1905–1918, Arad)
  • Arad város főispánja (1918. november 10. – 1919. március 21.)
  • Arad vármegye főispánja (1918. november 10. – 1919. május 5.)
SablonWikidataSegítség

Varjassy Lajos (Arad, 1852. augusztus 30.Arad, 1934. március 9.) jogász, újságíró, polgármester, politikus.

Életpályája

Középiskoláit Aradon, a jogi egyetemet Pozsonyban és Nagyváradon végezte. 1873-ban nevezték ki az aradi Királyi Törvényszékhez joggyakornoknak. 1875-től Szilágyi Ede ügyvédi irodáját vezette, majd a város aljegyzője lett; 1902-ben polgár­mester-­helyettesnek, majd 1905-1918-ig polgármesternek választották. 1918-ban Arad vármegye alispánja, majd a románok bevonulása után a Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi nemzeti kormány kereskedelmi minisztere lett.

A korabeli sajtó értékelése szerint Varjassy Lajossal új időszak kezdődött az aradi városházán. Felismerte, hogy a helység fejlődése elképzelhetetlen a kor követelményeinek megfelelő ipar nélkül. Polgármesteri programjának jelszava „gyárakat Aradnak!” volt. Kapcsolatainak köszönhetően kezdte el működését Aradon a történelmi Magyarország első autógyára, a MARTA. Neuman Károllyal való sikeres együttműködéseként indult be a textilgyár. Polgármestersége idején épült fel a Várhíd és az Újaradi híd és készült el az Arad-Hegyalja helyiérdekű vasút, majd annak villamosítása.

Zima Tiborral Tőzsdei Útmutatót írt. Nagyformátumú közéleti ember volt, akinek eszméivel nem mindig értettek egyet a konzervatív szemléletű városatyák, a sajtó hol az egekbe emelte, hol pedig elmarasztalta. Amúgy maga is szinte valamennyi aradi lapnak munkatársa volt.

Önálló kötetei

  • Gr. Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Az októberi forradalomtól a „bűnös” Budapest hódolatáig. 1918–1919. (Temesvár, 1932);
  • A dunai államok szövetsége (Arad, 1933).
  • Varjassy, Louis. Révolution, Bolchevisme, Réaction: Histoire de l’occupation française en Hongrie, 1918–1919. Paris: Jouve, 1934.

Társasági tagság

  • Tagja volt a Kölcsey Egyesületnek, a város Színügyi Bizottságának, a Kossuth-szoborbizottságnak, az Asztalos Sándor Asztaltársaságnak.

Források