Valódi szágópálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Valódi szágópálma
Valódi szágópálmák Pápua Új-Guineában
Valódi szágópálmák Pápua Új-Guineában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Rattanpálmaformák (Calamoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Calameae
Kunth ex Lecoq & Juillet
Alnemzetség-
csoport
:
Metroxylinae
Blume
Nemzetség: Szágópálma (Metroxylon)
(Rottb.) (1783)
Faj: M. sagu
Tudományos név
Metroxylon sagu
(Rottb.) (1783)
Szinonimák
  • Homotypic
    • Sagus sagu (Rottb.) H.Karst., Ill. Repet. Pharm.-Med. Bot.: 412 (1886)
  • Heterotypic
    • Sagus genuina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina laevis Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina longispina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina sylvestris Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Metroxylon sago K.D.Koenig, Ann. Bot. (König & Sims) 1: 193 (1804), orth. var.
    • Sagus americana Poir. in J.B.A.M.de Lamarck, Encycl. 6: 395 (1805)
    • Sagus rumphii Willd., Sp. Pl. 4: 404 (1805)
    • Sagus inermis Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814)
    • Sagus spinosa Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814)
    • Sagus laevis Jack, Malayan Misc. 3: 9 (1823)
    • Metroxylon laeve (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 215 (1838)
    • Metroxylon longispinum (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838)
    • Metroxylon micracanthum Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838)
    • Metroxylon rumphii (Willd.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 214 (1838)
    • Metroxylon hermaphroditum Hassk., Tijdschr. Natuurl. Gesch. Physiol. 9: 175 (1842)
    • Sagus longispina (Giseke) Blume, Rumphia 2: 154 (1843)
    • Sagus micracantha (Mart.) Blume, Rumphia 2: 153 (1843)
    • Sagus sylvestris (Giseke) Blume, Rumphia 2: 153 (1843)
    • Metroxylon inerme (Roxb.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845)
    • Metroxylon sylvestre (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845)
    • Sagus koenigii Griff., Calcutta J. Nat. Hist. 5: 19 (1845)
    • Metroxylon oxybracteatum Warb. ex K.Schum. & Lauterb., Fl. Schutzgeb. Südsee: 202 (1900)
    • Metroxylon squarrosum Becc., Ann. Roy. Bot. Gard. (Calcutta) 12(2): 182 (1918)
    • Metroxylon sagu f. longispinum (Giseke) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
    • Metroxylon sagu f. micracanthum (Mart.) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
    • Metroxylon sagu f. tuberatum Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Valódi szágópálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szágópálma témájú kategóriát.

A valódi szágópálma (Metroxylon sagu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A valódi szágópálma Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében terjedt el; őshazája a Maluku-szigetek és Pápua Új-Guinea. Ezt a növényt betelepítették Indiába és Szamoára.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felálló törzsű, legfeljebb 20 méter magas fa. Kultúrában magassága ritkán haladja meg a 10 métert. Törzse vastag, felső részén idős levelek széles-háromszögű maradványai borítják. A levélnyél körülbelül feleolyan hosszú vagy hosszabb, mint a szárnyalt rész, olykor sötét sorokat képező tövisekkel. Az igen nagy virágzat a levélüstök felett nő. Levele szárnyalt, 5-7 méter hosszú és többnyire mereven feltörő. Az alsó levélkék lazábban állnak és jobban szétterjeszkednek, a felsők sűrűbben helyezkednek el, és inkább a levél csúcsa felé irányulnak. A 0,5-1 centiméteres virágok tömegesen, egyetlen óriási, nagyon szabályosan elágazó virágzatban nyílnak. Gömbölyded vagy tojás alakú termését sárgásbarna pikkelyek borítják sűrűn; hossza elérheti a 8 centimétert.

Felhasználhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szágópálma nagyon gyorsan nő, és törzsében sok keményítőt tárol. Ezért a Csendes-óceán nyugati térségében sok helyütt alapvető élelmiszer. Felhasználásához a törzseket ledöntik, a bélrészt felaprítják, a keményítőt vízzel kiáztatják. Ha a keményítőpépet rostán keresztül forró bádoglemezre csepegtetik, úgynevezett gyöngyszágó keletkezik. A fákat körülbelül tíz éves korukban vágják ki, mivel nagyon rövid életűek.

Levele értékes tetőfedő anyag. Körülbelül hét évig tart ki, tovább, mint a legtöbb más anyag.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire mocsaras helyeken él. 10-15 éves korában virágzik, és utána a törzs elpusztul, de a növény tősarjakkal túlélhet.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]