Vörös lóhangya
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös lóhangya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös lóhangya témájú kategóriát. |
A vörös lóhangya (Camponotus lateralis) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjába sorolt lóhangyarokonúak (Camponotini) nemzetségben a névadó lóhangya (Camponotus)nem egyik faja.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Alapvetően mediterrán faj, amely Nyugat-Európától a Közép-Keletig terjedt el (euro-turáni faunavidék, mediterrán faunavidék, belső-ázsiai faunavidék). Elterjedési területének északi határa valószínűleg a Kárpát-medencén át húzódik;[1] hazánkban a szubmediterrán élőhelyeken fordul elő (Tartally).
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
A legnagyobb magyarországi hangyák közé tartozik.A nyúlánk dolgozó feje és tora általában vörös, mivel megjelenésével a szívhangya (Crematogaster) fajokat utánozza (Tartally). A potroha fekete. Királynői között vörös fejűek és teljesen feketék egyaránt előfordulnak. A királynő színe dolgozók színére nincs hatással (Hangyafarm).
Polimorf faj, három dolgozókaszttal (minor, media, major). Nagyobb dolgozói a potrohukban sok vizet és táplálékot tudnak tárolni, ami nagyon látványossá teszi őket (Tartally).
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Főleg mézharmatot és rovarokat eszik.
Egykirálynős (monogyn) fészkét többnyire erdőkben, a száraz fatönkökbe rágja. Kolóniái viszonylag kicsik, alig pár száz dolgozóval. Dolgozói magányosan keresgélnek — általában a fákon, ritkábban a földön. Táplálékforrásait nem őrzi. Más hangyafajokkal a konfliktust általában kerüli; nyílt harc helyett inkább megfutamodik (Hangyafarm).
Királynője 10–15 évet élhet.
Gazdasági jelentősége[szerkesztés]
Sokszor károkat okoz azzal, hogy az élőfákat is kirágja, tarvágásokon azonban szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ AntWiki: Camponotus lateralis
- ↑ Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
Források[szerkesztés]
- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
- Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól
- Hangyafarm: Hangyafarm: Camponotus lateralis