Vérpettyes medvelepke

Vérpettyes medvelepeke
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Alcsalád:	Medvelepkék (Arctiinae);
Nem:	Utetheisa;
Tudományos név
	Utetheisa pulchella; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vérpettyes medvelepeke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vérpettyes medvelepeke témájú médiaállományokat és Vérpettyes medvelepeke témájú kategóriát.

A vérpettyes medvelepke (Utetheisa pulchella) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Afrikában honos, vándorló lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A vérpettyes medvelepke szárnyfesztávolsága 3,6-4,1 cm. Feje és tora fehéresszürke, fekete és narancssárga foltokkal. Potroha fehéres, a légzőnyílásoknál apró feketés pontokkal, a hasoldal egyszínű. Lábai barnák, fehéresszürke hosszanti vonalakkal. Az elülső szárny selyemfényű fehér, rajta fekete pontokból álló, hullámos keresztvonalakkal. A peremen elhelyezkedő pontsornak megfelelően a szárny rojtja is fekete-fehér csíkos. A szárny elülső szegélyén és a keresztvonalak között pirosas, vagy vörösbarna, nagyobb foltokra szakadozott szalagok futnak; a szárny összességében rendkívül tarka benyomást kelt. A hátulsó szárny áttetsző, kékes gyöngyházfényű fehér, szélén zegzugos határú, széles fekete vagy sötétbarna sávval, közepén keskeny, hosszú holdfolttal. Rojtja fehér. A szárnyak fonákja fehér, rajzolata nagyjából megfelel a felszínnek, de az elülső szárny csúcsán nagyobb sötét folt található és a hátsó szárny felső szegélyén is sötétbarna foltsor vonul végig.

A foltok kiterjedtsége változékony.

Petéi gömb alakúak, zöldessárga színűek.

Hernyója fekete-fehér sávos, gyűrűkbe rendeződő narancssárga foltokkal. Szőrzete ritkás. Bábja vörösbarna, potrohán hosszú sörtékkel.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Magyarországon nem él másik, hozzá hasonló faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Afrika és Ázsia trópusi-szubtrópusi vidékein (Ázsiában pl. a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Indokínában) őshonos. Európában a Mediterráneum déli peremén (Dél-Spanyolország, Baleári-szigetek, Szardínia, Korzika, Szicília, Kréta, Ciprus) képes megtelepedni. Nyár elején imágói északra vándorolnak (Skandinávia és az Észak-Baltikum kivételével), egész Európában szétrajzanak és szaporodnak is. A hideg telet azonban nem bírja, minden fejlődési stádiuma elpusztul. Magyarországon ritkán, szórványosan jelenik meg, korábban csak a 20. század első harmadában látták, majd 80 éves kihagyás után az utóbbi évtizedben ismét felbukkant.

Életmódja[szerkesztés]

Hazájában tengerparti dűnék, száraz sziklalejtők és más meleg, ritkás növényzetű élőhelyek lakója. Vándorlás közben más környezetben is előfordul.

A trópusi vidékeken évente több nemzedéke nő fel, imágóit egész évben látni lehet. Magyarországon június-júliustól jelenhet meg. Hernyója az érdeslevelűek családjába tartozó lágyszárú növények (kígyószisz, borágó, atracél, nefelejcs, kunkor) leveleit eszi. Hernyóként telel át, majd tápnövénye levelei között vagy a talajon bábozódik.

Magyarországon nem védett.