Ujvári Béla

Ujvári Béla
Született	Moravicz Béla 1852. április 16. Érsekújvár
Elhunyt	1926. november 7. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	királyi tanácsos iskolaigazgató író lapszerkesztő
Sírhelye	Farkasréti temető (Hv3-6-16)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ujvári Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ujvári Béla, születési nevén Moravicz Béla (Érsekújvár, 1852. április 16. – Budapest, 1926. november 7.) királyi tanácsos, állami főreáliskolai igazgató, író, színműíró, szerkesztő.

Életútja

Magyar-franczia zsebszótár

Magyar-franczia zsebszótár (másfajta borító)

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Két évig jogot hallgatott a budapesti egyetemen; majd átlépett az egyetem bölcseleti fakultásába. 1873-ban a bécsi egyetem hallgatója s egyúttal a Képes Kiállítási Lapok segédszerkesztője és a Hon kiállítási levelezője és 1874-1877-ben belső munkatársa volt. 1874-ben a párizsi Sorbonne hallgatója és az Ellenőr párizsi levelezője lett. 1875-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1875. októberben a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához neveztetett ki tanárnak; ekkor Moravicz családi nevét Ujvárira változtatta. 1887 végén a soproni állami főreáliskolához helyezték át; itt élénk részt vett az irodalmi és művészeti kör munkájában, valamint a magyar színpártoló egyesületnek, melynek titkára volt, megalapításában, 1894 őszéig. Ekkor a budapesti II. kerületi főreáliskolához helyezték át rendes tanárnak és ugyanekkor bízták meg a kereskedelmi Akadémiában is a francia nyelv tanításával. 1895. december 22-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Néptanítók Lapja szerkesztésével bízta meg. Mint állami főreáliskolai igazgató szolgálattételre a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumba volt berendelve. 1909. július 9-én megkapta a királyi tanácsos címet. Az Eötvös-alap elnöke volt.

Munkatársa volt a Honnak (1870-71., 1872. 102. sz. Molière, 1873., 1875. 201., 204. sz. A romanticismus előzményei Francziaországban, 1876-77.), az Ellenőrnek (1873-75. bécsi és párisi levelező), a Nemzetnek, a kolozsvári Ellenzéknek és a M. Polgárnak (1883-84); versei, novellái és tárczaczikkei jelentek meg a Képes Világban (1873. A szász parasztház), a Vasárnapi Ujságban (1874-75), a Fővárosi Lapokban (1876-77., 1894. 150. sz. Kritika a kritikáról, 290. sz. Írói halhatatlanság?), Jókai «Életképek» cz. lapjában, az Ellenőr, Ellenzék, Hon, Magyarország és a Nagyvilág, Politikai Hetiszemle (1895. 14. sz. Rossi és a drámai művészet) cz. hirlapokban és naptárakban; programmértekezései és ódája a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjében (1876. Óda Deák Ferencz emlékezetére; 1877. A franczia nyelv reáliskoláinkban), a soproni főreáliskola Értesítőjében (Deák Ferencz Ferencz emlékezete) sat.

Péntek Jeremiás siralmai c. humoreszkjével a soproni irodalmi és művészeti kör 100 frankos pályadíját nyerte el.

Szerkesztette: a Szinpadot 1872-ben Erődi Bélával, a Váczi Naptárt 1873-ra, az Érsekujvári Naptárt 1873-ra, a Nógrádmegyei Naptárt 1873-ra Budapesten, az Ezeréves Magyarország cz. emlékfüzetet (Bpest, 1896), az Erzsébet Királyné cz. emlékfüzetet (Bpest, 1898), az Ünnepi füzetet (Bpest, 1907) és szerkeszti a Magyar tanítók Naptárát a Néptanítók Lapjával 1900 óta; segédszerkesztője volt a Képes Kiállítási Lapoknak (Bpest, 1873); a Külföldnek (1878-80. Moller Edével Sopronban.)

Munkái

• A franczia nyelv a reáliskoláinkban. Székely-Udvarhely, 1877.
• Farkasok közt, színmű 5. felv. Sopron, 1881. (Teleki-pályázaton nyertes mű. Sopronban előadták 1881. ápr. 30. Kolozsvárt is).
• A XIX. század franczia költészetének alapvetői. Sopron, 1889.
• Causeries françaises. A franczia társalgás kézikönyve ... Budapest, 1892.
• Század vége. Szatirák. Budapest, 1894. (A pozsonyi Toldy-kör 200 kor. pályadíját nyerte 1893. Ism. Nyugatmagyarországi Hiradó 1895. 18. sz., Vasárnapi Ujság 1893. 53. sz., Fővárosi Lapok 356. sz.).
• Franczia nyelv- és olvasókönyv kezdők számára. Budapest, 1896. (Mébold Frigyessel. 2. javított kiadás. U. ott, 1909. Latzkó Hugóval).
• Franczia nyelv- és olvasó-könyv haladók számára. Budapest, 1896. (Mébold Frigyessel. 2. kiadás. U. ott, 1902.).
• Rendszeres franczia nyelvtan. III. rész. Teljes mondattan. Budapest, 1900. (Mébold Frigyessel).
• Franczia-magyar és magyar-franczia zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. Budapest, 1898-99. Két kötet. (Franczia czímmel is, 2. jav. kiadás 1903., 3. jav. és bőv. k. 1907., 4. jav. k. 1910 U. ott).
• Franczia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. I. rész. Az alsó osztály számára. Budapest, 1909. (Latzkó Hugóval).

Színművei

• Két apa, vígjáték, 1881-ben a Teleki-díjjal jutalmazott pályamű;
• A gyermek, vígj. 1 felv. (Először előadták 1888. aug. 22. a budai színkörben);
• Gárdisták, vígj. 4 felv. (először a bpesti Nemzeti 1897. jan. 15.)
• Oh, Oszkár! operett 3 felv. Zenéje: Barna Izsótól. Sopron, 1886 nov.
• Midász király, operett 3 felv. Zenéje Barna Izsótól, Népszínház, 1899. jan. 20.
• Vass főhadnagy, színmű 3 felv.

Álnevei és jegye

Vipera (Üstökös 1870-72), Vidéki (Tanáregylet Közlönye 1881), Roland (Ellenzék 1882-84), Jean de la Rue (M. Polgár 1883) és R. (Sopron 1885).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.  
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X