Tölgyilonca

Tölgyilonca
	Tölgyilonca (Tortrix viridana) imágója
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Cossina;
Öregcsalád:	Sodrómolyszerűek (Tortricoidea);
Család:	Sodrómolyfélék; (Tortricidae);
Alcsalád:	Sodrómolyformák (Tortricinae);
Nemzetség:	Sodrómoly-rokonúak (Tortricini);
Nem:	Sodrómoly (Tortrix);
Faj:	T. viridana;
Tudományos név
	Tortrix viridana; L., 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tölgyilonca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyilonca témájú médiaállományokat és Tölgyilonca témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. április 9.) ezen a változaton alapul.

A tölgyilonca (Tortrix viridana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert erdőgazdasági kártevő.

Elterjedése, élőhelye

Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában terjedt el. A Kárpát-medencében megtalálható mindenütt, ahol van tölgyfa a közelben.

Megjelenése

Közepes termetű molylepke. Elülső pár szárnya és tora mintázatlan világoszöld, hátsó szárnya és potroha sárgásfehér, illetve fényes halványszürke. Szárnyának fesztávolsága 16–24 mm. A hernyó feketészöld.

Életmódja

Hernyója a tölgyfa elterjedt kártevője. Egy évben egy nemzedéke kel ki. A nyár elején rakják le petéiket, amik áttelelnek. A hernyók március–áprilisban kelnek ki, és utána (többnyire csoportosan) berágják magukat a rügyekbe. Később összeszövik a fiatal leveleket, és úgy eszik azokat, majd az összesodort levelek között bábozódnak. A rajzás május végén–június elején szokásos.

Fő tápnövényei a különféle tölgyfajok; közismert magyar neve is ebből származik.

Kifejlődhet számos más lombos fán is:

nyárfa (Populus sp.),
nyír (Betula sp.),
juhar (Acer sp.),
bükk (Fagus sp.).

Egyes megfigyelők szerint lágy szárú növényeken, például a nagyezerjófűn (Dyctamnus albus) is megél. Az öreg tölgyfákban több kárt okoz, mint a fiatalokban.

A Kárpát-medencében tömegszaporodása 4–5 évenként következik be, és olyankor más sodrómolyfajokkal, mindenekelőtt a tölgylevélsodrómollyal (Aleimma loefflingianum) közösen nagy károkat okozhat – ezt nevezik erdészek „sodrómoly-együttesnek”. A tarra rágott tölgy később újra kizöldülhet. A hideg, esős tavasz és a késői fagyok erősen megritkíthatják a hernyókat.

Források

ORDO: LEPIDOPTERA – LEPKÉK
Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
Brehm: Az állatok világa

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap