Tölgyilonca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tölgyilonca
Tölgyilonca (Tortrix viridana) imágója
Tölgyilonca (Tortrix viridana) imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Sodrómolyformák (Tortricinae)
Nemzetség: Sodrómoly-rokonúak (Tortricini)
Nem: Sodrómoly (Tortrix)
Faj: T. viridana
Tudományos név
Tortrix viridana
L., 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tölgyilonca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyilonca témájú kategóriát.

A tölgyilonca (Tortrix viridana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert erdőgazdasági kártevő.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában terjedt el. A Kárpát-medencében megtalálható mindenütt, ahol van tölgyfa a közelben.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes termetű molylepke. Elülső pár szárnya és tora mintázatlan világoszöld, hátsó szárnya és potroha sárgásfehér, illetve fényes halványszürke. Szárnyának fesztávolsága 16–24 mm. A hernyó feketészöld.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hernyója a tölgyfa elterjedt kártevője. Egy évben egy nemzedéke kel ki. A nyár elején rakják le petéiket, amik áttelelnek. A hernyók március–áprilisban kelnek ki, és utána (többnyire csoportosan) berágják magukat a rügyekbe. Később összeszövik a fiatal leveleket, és úgy eszik azokat, majd az összesodort levelek között bábozódnak. A rajzás május végén–június elején szokásos.

Fő tápnövényei a különféle tölgyfajok; közismert magyar neve is ebből származik.

Kifejlődhet számos más lombos fán is:

Egyes megfigyelők szerint lágy szárú növényeken, például a nagy ezerjófűn (Dyctamnus albus) is megél. Az öreg tölgyfákban több kárt okoz, mint a fiatalokban.

A Kárpát-medencében tömegszaporodása 4–5 évenként következik be, és olyankor más sodrómolyfajokkal, mindenekelőtt a tölgylevélsodrómollyal (Aleimma loefflingianum) közösen nagy károkat okozhat – ezt nevezik erdészek „sodrómoly-együttesnek”. A tarra rágott tölgy később újra kizöldülhet. A hideg, esős tavasz és a késői fagyok erősen megritkíthatják a hernyókat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]