Tóth Árpád (zenetanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2019. október 20., 13:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nyelvtanilag helyes alak)

Tóth Árpád (Buda, 1872. május 26.Budapest, 1932. január 13.)[1] zenetanár.

Élete

Apja Tóth Márton (18291907) magyar államvasúti főmérnök, anyja nemeskéri Kiss Cecilia volt. 1872. június 10-én keresztelték a Kálvin téri református templomban.[2] Középiskolai tanulmányainak befejezése után a zenei pályára lépett, és az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián a zongora főtanszakon Chován Kálmán és Beliczay, majd Herzfeld Viktor és Koessler János voltak tanárai. A zenetanári oklevél elnyerése után szotyori Nagy Károly vette magához Debrecenbe az akkor megnyitott zeneiskolájába zongoratanárnak; a következő évben az iskola vezetését is átvette. Majd a debreceni református felsőbb leányiskola és tanítónőképző zenetanárává választották. Innen a miskolci városi zeneiskolához hívták és 1908-tól 1920-ig a Fodor-féle zeneiskolában működött Budapesten. Később a Nemzeti Zenede tanáraként dolgozott. 1913. június 21-én Budapesten házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Knoll Róza Erzsébet székesfővárosi tanítónővel, Knoll Károly és Györgyi Lujza lányával.[3]

Zenepedagógusként nagy hatású módszer kidolgozójaként ismert, jelentős kísérleteket végzett a hallásra épülő zongoratanítással kapcsolatban.[4][5] Megjelent több tankönyve, zeneelméleti és pedagógiai szakcikkeit zenei témájú folyóiratok publikálták.

Fontosabb művei

  • A zenei hallás fejlesztésének vezérfonala a prima vista éneklésig (Budapest, 1902 németül uo., 1902)
  • Symmetrikus zongora-technika (Budapest, 1902)
  • Ujj-gyakorlatok (Debrecen, 1902)
  • Szimetrikus zongoratechnika (1909)
  • Akkordtan (1910)
  • Zongoramethodika (1922)
  • Die Funktionslehre im praktischen Unterricht (Neue Musikzeitung, 1926)
  • Zenei alapismeretek (Budapest, 1927)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal, Zeneműkiadó, 1983–1985
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre, Havas Ödön, Budapest, 1936
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest