Tégla (építőanyag)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 15., 06:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20210214)) #IABot (v2.0.8) (GreenC bot)
Téglafal
A világ legmagasabb téglatornya: Szent Márton-templom, Landshut, Németország

A tégla a legrégebbi építőanyag, története egyidős a civilizációéval.

Története

Az agyagtéglát már Kr. e. 10 000 évvel ismerték. A sajtolt téglát később, az ókori Mezopotámiában kezdték el alkalmazni. A legjelentősebb mérföldkő mégis az égetett tégla megjelenése volt Kr. e. 3000 körül. Az égetett tégla ellenálló, ez tette lehetővé tartós szerkezetek megépítését, ahol erre korábban nem volt mód. Már a római kori építészet legnagyobb alkotásai is téglából készültek. Bizánc tovább finomított a római téglagyártáson. Többek között így épült meg a Hagia Szophia épületegyüttese. A kínaiak olyan gyártási eljárásokat dolgoztak ki, amelyek ellenállóbbá és szilárdabbá tették a téglát. A 13. századra a tégla a világon mindenhol elterjedt.

A 17. századig a technika európai fejlődése a téglagyártás módszereit is megváltoztatta. A termék olcsóbb lett, a szegényebb rétegekhez is eljutott. A 18. században új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé tették a tégla nagy mennyiségű előállítását. A 19. századra a gépesítés bevezetésével az ipari és üzleti létesítmények közkedvelt építőanyaga lett, de belőle épültek a korai amerikai felhőkarcolók is. A 20. századra a téglagyártás addig sosem látott méreteket öltött. Újfajta termékek kerültek a piacra, új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek révén a téglát ötletesebben lehetett felhasználni.

Napjainkban nagyon ígéretesek a téglagyártás és a tégla szerkezeti felhasználásának újfajta technikái, amelyek sokarcú világot tárnak elénk. Egyre több tudós boncolgatja a történeti vonatkozásokat, talán azért, mert a téglaépítmények a műemlékvédelem figyelmének előterébe kerültek.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Brickwork. Architecture and Design. Seven Dials (2000). ISBN 1-84188-039-6 
  • Brick : A World History,. Thames & Hudson (2003) 
  • Clay Bricks and Roof Tiles, Manufacturing and Properties. Lasim (2007). ISBN 2-9517765-6-X 
  • szerk.: Ernst Badstübner: Licht und Farbe in der mittelalterlichen Backsteinarchitektur des südlichen Ostseeraums, Studien zur Backsteinarchitektur Band 7. (német nyelven) (1997) 
  • Barbara Perlich.szerk.: J. Cramer: Mittelalterlicher Backsteinbau in Europa, Berliner Beiträge zur Bauforschung und Denkmalpflege 5. (német nyelven) (2004) 
  • Novii Monasterii, 7, Medieval Brick Architecture in Flanders and Northern Europe. Ten Duinen (2008) 
  • Aragus, Philippe. Bibliothèque de la Casa de Velazquez, 2, Brique et architecture dans l'Espagne médiévale (francia nyelven) (2003) 
  • Brook, Timothy. The Confusions of Pleasure: Commerce and Culture in Ming China. Berkeley: University of California Press (1998). ISBN 0-520-22154-0 

További információk

Commons:Category:Brick
A Wikimédia Commons tartalmaz Tégla (építőanyag) témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a tégla címszót a Wikiszótárban!