Tunguz-felföld
| Tunguz-felföld (Тунгусское плато) | |
| Magasság | 866 m |
| Hely | Oroszország |
| Hegység | Közép-szibériai-fennsík |
| Legmagasabb pont | 930 m |
| Elhelyezkedése | |
 Tunguz-felföld
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 64°, k. h. 92°64.000000°N 92.000000°EKoordináták: é. sz. 64°, k. h. 92°64.000000°N 92.000000°E | |
 | |
A Tunguz-felföld (oroszul: Тунгусское плато) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez tartozik.
Elhelyezkedése
Közép-szibériai-fennsík nyugati peremén fekszik. Nagyjából az Alsó- és a Köves-Tunguszka völgyei közötti területet foglalja magában, de északnyugaton az Alsó-Tunguszkán túl, csaknem a Kurejka torkolatvidékéig terjed. Ezen a részen keleten a Sziverma-felfölddel, nyugaton és délen pedig a Jenyiszej-hátsággal érintkezik. Délkeleten a Központi-tunguz-felföld alacsonyabb, dombos vidékére ereszkedik.
Jellemzői
A felföld főként paleozoós üledékes kőzetekből épül fel. Ahol a hegytetőket a triász lávatakaró (trapp) megvédte a lepusztulástól, ott 600–800 m magasra, északi legmagasabb pontján 930 m tengerszint feletti magasságig emelkedik.
Az Alsó-Tunguszka, illetve a Köves-Tunguszka felé tartó folyók mély völgyei erősen felszabdalták. A hegyoldalakat északon főként vörösfenyőből, dél felé más fenyőfajokból is álló tajga, a magasan fekvő tetőket hegyi tundra borítja.
Az Alsó-Tunguszka vidékén karbon időszaki hatalmas szénmezők, valamint (Ucsami település környékén) vasérctelepek húzódnak. Nagy grafitkészletek is vannak Noginszk környékén, de kitermelésük hosszú ideje szünetel, a település is megszűnt.[1] A Köves-Tunguszka vízgyűjtő területén szintén számottevő mennyiségű vasérc- és foszforittelepek találhatók.
Források
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 364–370. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 8.
- Reljef (Közép-Szibéria domborzata) (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- szerk.: Papp-Váry Árpád: Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. o.. ISBN 9633525160 CM (1992)
- ↑ Pereszelenyije zsityelej Noginszka (orosz nyelven). Newslab.ru, 2006. február 10. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
