Tukók
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő pliocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||||||||||
Ctenomys haigi |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tukók témájú médiaállományokat. |
A tukók (Ctenomyidae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez tartozó család.
A családba csak egy nem tartozik, a Ctenomys.
Tartalomjegyzék |
Tudnivalók [szerkesztés]
A 60 tukófaj közti rokonsági kapcsolat, manapság még nincs pontosan meghatározva. A rendszerezők még vitatkoznak ezen. A család legközelebbi rokona a degu (Octodon degus) és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) többi faja (Woods & Kilpatrick, 2005). Az összes tukófaj Dél-Amerika területén él. Ezek az állatok azt az ökológiai fülkét töltik be, amelyet Észak-Amerikában a tasakospatkány-félék (Geomyidae).
Az állatok tömzsi testűek és rövid lábúak. Bőrük nem szűk, hanem elnyúlt, hogy könnyebben mozoghassanak a földalatti járataikban. Mellső mancsuk meghosszabodott, valószínűleg a járatok ásásához alkalmazkodva, hátsó lábfejeiken keményebb szőrök vannak, hogy könnyebb legyen a szőrápolás. Nagy fejükön kis fülek vannak. Farkuk szőrös. Átlag hosszuk 15 - 25 centiméter, súlyúk 700 gramm is lehet.[1]
A fajok között vannak társaság kedvelő, de magányosabb fajok is.[2] A legtársasabb faj, a Ctenomys sociabilis, amelynek egyben a legnagyobb genetikai változatossága is van.[3][4]
Rendszerezés [szerkesztés]
A nembe az alábbi 60 faj tartozik:
- Ctenomys
- Ctenomys argentinus
- Ctenomys australis
- Ctenomys azarae
- Ctenomys bergi
- Ctenomys boliviensis
- Ctenomys bonettoi
- Ctenomys brasiliensis típusfaj
- Ctenomys budini
- Fehérhasú tukó (Ctenomys colburni)
- Ctenomys coludo
- Ctenomys conoveri
- Ctenomys coyhaiquensis
- Ctenomys dorbignyi
- Ctenomys dorsalis
- Ctenomys emilianus
- Ctenomys famosus
- Ctenomys flamarioni
- Ctenomys fochi
- Ctenomys fodax
- Ctenomys frater
- Ctenomys fulvus
- Ctenomys goodfellowi
- Ctenomys haigi
- Ctenomys johannis
- Ctenomys juris
- Knight-tukó (Ctenomys knighti)
- Ctenomys lami
- Ctenomys latro
- Ctenomys leucodon
- Ctenomys lewisi
- Ctenomys magellanicus
- Ctenomys maulinus
- Ctenomys mendocinus
- Ctenomys minutus
- Ctenomys occultus
- Ctenomys opimus
- Ctenomys osvaldoreigi
- Ctenomys pearsoni
- Ctenomys perrensi
- Ctenomys peruanus
- Ctenomys pilarensis
- Ctenomys pontifex
- Ctenomys porteousi
- Ctenomys pundti
- Ctenomys rionegrensis
- Ctenomys roigi
- Ctenomys saltarius
- Ctenomys scagliai
- Ctenomys sericeus
- Ctenomys sociabilis
- Ctenomys steinbachi
- Ctenomys sylvanus
- Ctenomys talarum
- Ctenomys torquatus
- Ctenomys tuconax
- Ctenomys tucumanus
- Ctenomys tulduco
- Ctenomys validus
- Ctenomys viperinus
- Ctenomys yolandae
Források [szerkesztés]
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Wikispecies
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Az ITIS szerint a csalitpatkányfélék családjához tartoznak
- Sablon:MSW3 Hystricognathi
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tuco-tuco című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 702–703. o (1984). ISBN 0-87196-871-1
- ↑ Lacey, E.A. and J. R. Wieczorek. 2003. The ecology of sociality in rodents: a ctenomyid perspective. Journal of Mammalogy 84:1198-1211
- ↑ Lacey, E.A. 2001. Microsatellite variation in solitary and social tuco-tucos: molecular properties and population dynamics. Heredity 86:628-637
- ↑ http://www.physorg.com/pdf65288345.pdf

