Degu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Degu
Degu-Rudi.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Csalitpatkányfélék (Octodontidae)
Nem: Octodon
Faj: O. degus
Tudományos név
Octodon degus
(Molina, 1782)
Szinonimák
  • Sciurus degus Molina, 1782
  • Octodon alba Fitzinger, 1867
  • Octodon clivorum Thomas, 1927
  • Octodon cumingii Bennett, 1832
  • Octodon getulus (Poeppig, 1829)
  • Octodon kummingii (Schinz, 1845)
  • Octodon pallidus Wagner, 1845
  • Octodon peruana Waterhouse, 1848
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Degu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Degu témájú médiaállományokat.

Degu.jpg

A degu (Octodon degus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) családjába tartozó közkedvelt faj.

Az állat az Octodon nem típusfaja.

Dél-Amerikából származnak, magyar nevük is innen ered, chilei, amerikai mókusnak is hívják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza a farok nélkül 15–20 cm. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Bundájuk felül barna, a hasuk krémszínű. Fogaik, mint a legtöbb rágcsálónak, állandóan nőnek. A fiatalok foga fehér, az idősebbeké narancssárgás, akárcsak az egészséges példányoké. Fülük nagy, hallásuk is kitűnő. Szemük sötétbarna, fekete pupillával. A legtöbb ember teljesen feketének látja a legtöbb rágcsálóval együtt. A sötétben jól lát. A farka végén található bolyhos részt szemrebbenés nélkül elhagyja, ha ott emelik meg.

[szerkesztés] Előfordulása

Chilében, Argentínában a legközönségesebb rágcsálók közé tartoznak. Nagy csapatokban élnek.

Saját maguk által kivájt üregekben élnek. Legtöbbször egy hűs árnyékot biztosító bokor alá költöznek. Nappal nem jönnek elő fészkükből, csupán napnyugtakor, vagy amikor már a Hold is feljött, hogy apró magokat gyűjtsenek.

[szerkesztés] Életmódja

A sivatagban szinte kizárólag apróbb magvakkal táplálkoznak, melyeket vagy összegyűjtenek, vagy helyben elfogyasztanak. Ha ragadozó, vagy más veszély közeledik, egyszerre mind eltűnnek földalatti labirintusaik bejáratain. Az, hogy milyen gyakran táplálkoznak attól függ, hogy milyen gyorsan tudják megemészteni ezt a viszonylag rossz minőségű ételt, ez a táplálék minőségétől és a környezeti hatásoktól függően változik, más növényevőkhöz hasonlóan, mint például a nyulak, megeszik a saját ürüléküket, hogy több tápanyaghoz jussanak. Ez is arra szolgál, hogy fenntartsák az egészséges bélműködésüket, ha az élelem tápanyagban szegény.

[szerkesztés] Szaporodása

A deguk 2–8 kölyköt hoznak világra. 4 hónapos korukban válnak ivarértetté. Vemheségük 70–90 napig tart. A hím köré több nőstény is társul. Természetes körülmények között csak kevés degu éri meg a 2 éves kort, fogságban tartva viszont akár 5–7 évig is élhetnek.

[szerkesztés] A degu, mint kiskedvenc

Házikedvencként tartott deguk

A degu nagyon elterjedt kiskedvenc, rendszerint ketrecben vagy terráriumban tartják. Lakhelye 2–3 példány tartásának legalább 100×50×60 cm legyen, de semmiképp nem hátrány, ha nagyobb. Lakhelyét ne érje közvetlen fény, s a huzattól is kíméljük. Nagyon szívesen épít fészket. Alomnak forgács, homok, macskaalom, széna is használható, melynek cseréje néhány naponta is elegendő. Kedvelt játéka a homokfürdőzés. Egy lehetőleg elég nehéz tálban, amit nem tud felborítani, helyezzünk be neki tiszta homokot. Ha hetente 2–3 alkalommal berakjuk hozzájuk a tálat egy kis időre, akkor nemcsak unalmát űzzük el vele, de bundája is fényesebb, ápoltabb lesz. Mint minden rágcsálónak, így a degu metszőfoga is állandó növésben van, és koptatnia kell, emiatt is célszerű mászókákat, s egyéb tárgyakat berakni neki.

Naponta csak friss vizet, szénát és magokból álló keveréket igényel. Tanácsos azonban az etetésére odafigyelni, mivel hajlamos az elhízásra, illetve a cukorbetegségre, és a fogát is roncsolják a cukortartalmú ételek. Nem szabad neki sok édes gyümölcsöt adni, mert az édes dolgok nem csak a fogainak nem tesz jót, de ha nagyon sokat kap cukorbeteg is lehet. Inkább zöldségeket adjuk neki rágcsálás gyanánt, de azt se vigyük túlzásba, mert hasmenést okozhat.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken