Tompaorrú krokodil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tompaorrú krokodil
Bristol.zoo.westafrican.dwarf.croc.arp.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Osteolaemus
Faj: O. tetraspis
Tudományos név
Osteolaemus tetraspis
Cope, 1861
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tompaorrú krokodil témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tompaorrú krokodil témájú kategóriát.

A tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó legkisebb faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tompaorrú krokodil Fekete-Afrikában, Nyugat-Afrikában, Közép-Afrikában, Nyugat-Szenegálban, Angolában található meg.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Osteolaemus tetraspis tetraspis
  • Osteolaemus tetraspis osborni

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tompaorrú krokodil 1,5-1,9 méteresre nőhet meg. Testtömege 18-32 kilogramm. A tompaorrú krokodil az egyik legkisebb növésű krokodilféle, de ennek ellenére tekintélyt parancsolóan erőteljes testfelépítésű hüllő.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként halakat, kétéltűeket és rákféléket fogyaszt.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tompaorrú krokodil bőrből készült kézitáska, a londoni Természettudományi Múzeumban

A legtöbb krokodilt a bőréért irtják (jobb esetben tenyésztik), a tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható. Azonban a húsát szívesen fogyasztják, és emiatt vadásszák is – veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka.

A krokodilok közül a tompaorrú krokodillal európai törzskönyv foglalkozik. Az utóbbi fajnak 2009-ben viszonylag sok, kb. 150-200 egyede élt az európai állatkertekben, állománya stabilnak tekinthető. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kis termetű, így könnyebben tartható az olyan 5-7 méteresre is megnövő fajoknál, mint a nílusi vagy a bordás krokodil. Ráadásul „törpesége” ellenére erőteljes testfelépítésű, impozáns krokodilféle. A program az alfajok meghatározását és elkülönítését, illetve a természetbe való visszatelepítés lehetőségének vizsgálatát tűzte ki célul.

Magyarországon kettő állatkertben a Szegedi Vadasparkban és a Győri Állatkertben tartanak törpekrokodilokat.

Szegedre 2008-ban Lipcséből érkeztek az első egyedek, négy krokodil-fióka. Gyorsan növekedésnek indultak, egy év múlva a 80-100 centiméteres testhosszt is elérték. A program irányításával egy nőstény maradt a Vadasparkban, majd 2012-ben a győri Xantus János Állatkertből érkezett mellé egy alfajának megfelelő hím. Együtt létük gyümölcsöző voltát mutatja, hogy a nőstény egy nagy költődombot kezdett el építeni a kifutójában, majd 2013 márciusában ebbe le is rakta a tojásait. A tojásokból 9 tompaorrú kis krokodil kelt ki. A vadaspark sikerének értékét mutatja, hogy az állatkertek nemzetközi adatbázisának (ISIS) adatai szerint az elmúlt egy évben csak Szegeden sikerült szaporítani a fajt a világon. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zoológiai szenzáció: tompaorrú krokodilok keltek a Vadasparkban! (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. július 30. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)