Toldy László (történész)

Toldy László
Született	1846. augusztus 17. Pest
Elhunyt	1919. március 24. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Toldy László
Szülei	Toldy Ferenc
Foglalkozása	történész, levéltáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Fővárosi Levéltár igazgatója
Hivatali idő 1886 – 1911
Előd	Erdei Henrik
Utód	Gárdonyi Albert
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Toldy László (Pest, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1919. március 24.) történész, jogi és bölcseleti doktor, a székesfőváros főlevéltárnoka, Toldy Ferenc egyetemi tanár fia és Toldy István testvéröccse.

Élete

Iskoláit Pesten, Nagyváradon és Győrött végezte. Az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett és Bécsbe a Pazmaneumba küldetett, hogy az egyetemen végezze a hittudományi tanfolyamot; ezt 1868-ban befejezvén, az első hittudományi szigorlatot le is tette. 1869. október 1-jén kinevezték a bécsi Theresianum tanulmányi felügyelőjévé s a magyar történelem és földrajz tanárává; ugyanez év október 15-én Simor János pappá szentelte. 1872-ben a nevelői pályára lépett, melyet 1874-ben a lelkészivel cserélt fel, míg végre 1880-ban kilépett a papság kebeléből. 1882-ben a budapesti kereskedelmi akadémia tanára lett, mely állásról 1886 februárjában Budapest főlevéltárnokává választották meg. Az 1885-ös országos kiállítás külföldi bizottságába jegyzőnek választották. 1891-től az MKE Budapesti osztály választmányi tagja, 1895-től az MTE központi választmány póttagja volt.

Cikkei közül nevezetesebbek a Képes Családi Lapokban (1879. A föld súlya), a Tört. Tárban (1881. XVII. századbeli szakácskönyv), a Budapesti Hirlapban (1882. 24., 25. sz. Kerbeny Károly életrajza, 1884. 211. sz. Lewin Jakab, 1885. 357. sz. Kőrösi Csoma Sándor), az Ország-Világban (1885. Proth Mario), az irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Könyvészeti adatok Szabó Károly RMK. I. kötetéhez: Evangeliumoc és Epistolac. Csepreg, 1631.)., a Vasárnapi Ujságban (1904. 48. sz. Klauzal Gábor születési háza), a M. Hirlapban (1907. 169. sz. Könyvészeti furcsaságok) sat.

Munkái

• Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifjúsági felügyelők; különösen pedig lelkészekre nézve? Írta Jais Egyed. A hatodik német kiadás után magyarítá, szerző életrajzával és jegyzetekkel ellátta. Esztergom, Bécs, 1868.
• Albach Sz. J., Áhítat órái. Elmélkedések Isten, erény és az örökkévalóság felett. Ford. Pest, 1871.
• Földrajz leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az ötödik német kiadás szerint átdolgozta. 3 színes térképpel. U. ott, 1872. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve I.).
• Világtörténelem. Hitregetan. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az 5. német kiadás szerint átdolgozta. U. ott, 1872. Szövegábrákkal. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve II.).
• Számtan. Magyar nyelvtan. A magyar irodalomtörténet vázlata. A műtörténelem vázlata. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter után. A hazai viszonyokra alkalmazottan. Bpest, 1874. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve III.).
• Magyar szent Erzsébet élete. U. ott, 1875.
• A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után ford. U. ott, 1875-76. (I. kötet 1. 2. füzet, IV. k 16. 17. füz. A többi részét mások fordították).
• Árpád és a magyarok letelepedése. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 18.).
• Szent László király élete. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 24.).
• A régi magyarok míveltségének története. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 30.).
• Nagy Lajos király uralkodása. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 38.).
• Föld és népei. Föld- és népismei kézikönyv. Hellwald Frigyes és egyéb írók nyomán kidolgozta. Előszóval bevezette Hunfalvy János. I., II. kötet. U. ott, 1879-80. Szövegrajzokkal. (I. Amerika. II. Afrika, Ázsia, Ausztrália, a III. kötetet György Aladár fordította).
• Adalékok Virág Benedek irodalmi munkálkodásához. A szerző életrajzával és arczk. U. ott, 1880.
• Szluha László emlékezete és a Zrinyi-Könyvtár. Budapest, 1880.
• Képek Görögország fénykorából. U. ott, 1881. (Tört. Könyvtár 71.).
• Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában. U. ott, 1882. (Tört. Könyvtár 74.).
• A jelenkori Francziaország alakulása. Írta Taine Hippolit Adolf. Ford. I-III. kötet. U. ott, 1881-82., 1884. (a IV és V. kötet Csiky Gergely fordította).
• Mongolia földje. U. ott, 1881.
• Grandet Eugenia. Irta Balsac Honoré. Ford. U. ott, 1883. (Olcsó Könyvtár 165.).
• Molière vígjátékai XII. kötet. A rászedett féltékeny, vigj. 1 felv.. U. ott, 1883.
• Séta a világ körül. Irta báró Hübner Sándor. Ford. U. ott, 1884. Két kötet 13 képpel. (A magyar nemzet családi Könyvtára 40-47.).
• Kereskedelmi földrajz. Kereskedelmi tanodák és felsőbb ipariskolák számára. U. ott, 1884-86. Két kötet.
• Arany Biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. U. ott, 1884. Két részben és 50 füzetben 100 képpel. (A katholikus kiadást sajtó alá rendezte Toldy L. és Talabér János).
• A budapesti Erzsébet-leányárvaház története 1861-től 1886-ig. U. ott, 1889.
• Budapest régibb és ujabb czimerei. Czimertani és történeti értekezés. Irta és a Tört. Társulat 1896. jan. 2. vál. ülésében felolvasta. U. ott, 1896. (Különny. az Ország-Világból).

Szerkesztette a Katholikus Hitszónok című havi folyóiratot 1878 júliustól 1879 júniusig; 1884-85. magyar Ifjúság Lapja c. folyóiratot szerkesztett; 1884-ben az ő szerkesztésében indult meg a Közérdek c. hetilap, mely főkép a főváros közügyeivel foglalkozván, 1885-ben A Főváros címét vette fel; 1886 március végéig ő szerkesztette. Mint Budapest főváros levéltárnoka több hasznos kiadványt szerkesztette; 1888-tól szerkesztette a Törvényhatósági Naptárt is.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon
• [1]