Toldy László (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Toldy László
Toldy László.jpg
Született 1846. augusztus 17.
Pest
Elhunyt 1919. március 24. (72 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiToldy Ferenc
Foglalkozása történész,
levéltáros
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy László témájú médiaállományokat.

Toldy László (Pest, 1846. augusztus 17.Budapest, 1919. március 24.) történész, jogi és bölcseleti doktor, a székesfőváros főlevéltárnoka, Toldy Ferenc egyetemi tanár fia és Toldy István testvéröccse.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit Pesten, Nagyváradon és Győrött végezte. Az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett és Bécsbe a Pazmaneumba küldetett, hogy az egyetemen végezze a hittudományi tanfolyamot; ezt 1868-ban befejezvén, az első hittudományi szigorlatot le is tette. 1869. október 1-jén kinevezték a bécsi Theresianum tanulmányi felügyelőjévé s a magyar történelem és földrajz tanárává; ugyanez év október 15-én Simor János pappá szentelte. 1872-ben a nevelői pályára lépett, melyet 1874-ben a lelkészivel cserélt fel, míg végre 1880-ban kilépett a papság kebeléből. 1882-ben a budapesti kereskedelmi akadémia tanára lett, mely állásról 1886 februárjában Budapest főlevéltárnokává választották meg. Az 1885-ös országos kiállítás külföldi bizottságába jegyzőnek választották. 1891-től az MKE Budapesti osztály választmányi tagja, 1895-től az MTE központi választmány póttagja volt.

Cikkei közül nevezetesebbek a Képes Családi Lapokban (1879. A föld súlya), a Tört. Tárban (1881. XVII. századbeli szakácskönyv), a Budapesti Hirlapban (1882. 24., 25. sz. Kerbeny Károly életrajza, 1884. 211. sz. Lewin Jakab, 1885. 357. sz. Kőrösi Csoma Sándor), az Ország-Világban (1885. Proth Mario), az irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Könyvészeti adatok Szabó Károly RMK. I. kötetéhez: Evangeliumoc és Epistolac. Csepreg, 1631.)., a Vasárnapi Ujságban (1904. 48. sz. Klauzal Gábor születési háza), a M. Hirlapban (1907. 169. sz. Könyvészeti furcsaságok) sat.

Munkái[szerkesztés]

  • Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifjúsági felügyelők; különösen pedig lelkészekre nézve? Írta Jais Egyed. A hatodik német kiadás után magyarítá, szerző életrajzával és jegyzetekkel ellátta. Esztergom, Bécs, 1868.
  • Albach Sz. J., Áhítat órái. Elmélkedések Isten, erény és az örökkévalóság felett. Ford. Pest, 1871.
  • Földrajz leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az ötödik német kiadás szerint átdolgozta. 3 színes térképpel. U. ott, 1872. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve I.).
  • Világtörténelem. Hitregetan. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az 5. német kiadás szerint átdolgozta. U. ott, 1872. Szövegábrákkal. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve II.).
  • Számtan. Magyar nyelvtan. A magyar irodalomtörténet vázlata. A műtörténelem vázlata. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter után. A hazai viszonyokra alkalmazottan. Bpest, 1874. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve III.).
  • Magyar szent Erzsébet élete. U. ott, 1875.
  • A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után ford. U. ott, 1875-76. (I. kötet 1. 2. füzet, IV. k 16. 17. füz. A többi részét mások fordították).
  • Árpád és a magyarok letelepedése. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 18.).
  • Szent László király élete. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 24.).
  • A régi magyarok míveltségének története. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 30.).
  • Nagy Lajos király uralkodása. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 38.).
  • Föld és népei. Föld- és népismei kézikönyv. Hellwald Frigyes és egyéb írók nyomán kidolgozta. Előszóval bevezette Hunfalvy János. I., II. kötet. U. ott, 1879-80. Szövegrajzokkal. (I. Amerika. II. Afrika, Ázsia, Ausztrália, a III. kötetet György Aladár fordította).
  • Adalékok Virág Benedek irodalmi munkálkodásához. A szerző életrajzával és arczk. U. ott, 1880.
  • Szluha László emlékezete és a Zrinyi-Könyvtár. U. ott, 1880.
  • Képek Görögország fénykorából. U. ott, 1881. (Tört. Könyvtár 71.).
  • Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában. U. ott, 1882. (Tört. Könyvtár 74.).
  • A jelenkori Francziaország alakulása. Írta Taine Hippolit Adolf. Ford. I-III. kötet. U. ott, 1881-82., 1884. (a IV és V. kötet Csiky Gergely fordította).
  • Mongolia földje. U. ott, 1881.
  • Grandet Eugenia. Irta Balsac Honoré. Ford. U. ott, 1883. (Olcsó Könyvtár 165.).
  • Molière vígjátékai XII. kötet. A rászedett féltékeny, vigj. 1 felv.. U. ott, 1883.
  • Séta a világ körül. Irta báró Hübner Sándor. Ford. U. ott, 1884. Két kötet 13 képpel. (A magyar nemzet családi Könyvtára 40-47.).
  • Kereskedelmi földrajz. Kereskedelmi tanodák és felsőbb ipariskolák számára. U. ott, 1884-86. Két kötet.
  • Arany Biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. U. ott, 1884. Két részben és 50 füzetben 100 képpel. (A katholikus kiadást sajtó alá rendezte Toldy L. és Talabér János).
  • A budapesti Erzsébet-leányárvaház története 1861-től 1886-ig. U. ott, 1889.
  • Budapest régibb és ujabb czimerei. Czimertani és történeti értekezés. Irta és a Tört. Társulat 1896. jan. 2. vál. ülésében felolvasta. U. ott, 1896. (Különny. az Ország-Világból).

Szerkesztette a Katholikus Hitszónok című havi folyóiratot 1878 júliustól 1879 júniusig; 1884-85. magyar Ifjúság Lapja c. folyóiratot szerkesztett; 1884-ben az ő szerkesztésében indult meg a Közérdek c. hetilap, mely főkép a főváros közügyeivel foglalkozván, 1885-ben A Főváros címét vette fel; 1886 március végéig ő szerkesztette. Mint Budapest főváros levéltárnoka több hasznos kiadványt szerkesztette; 1888-tól szerkesztette a Törvényhatósági Naptárt is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM98997, Toldy László, 2018. szeptember 9.

Források[szerkesztés]