Thamnophilus sticturus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Thamnophilus sticturus Pelzeln, 1868 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thamnophilus sticturus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Thamnophilus sticturus témájú kategóriát. |
A Thamnophilus sticturus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt August von Pelzeln osztrák ornitológus írta le 1868-ban.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és lombhullató erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 14 centiméter, testtömege 18–20 gramm.[5]
 |
Életmódja[szerkesztés]
Feltehetően rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
