Termitidae
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Termitidae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Termitidae témájú kategóriát. |
A Termitidae a rovarok (Insecta) osztályának csótányok (Blattodea) rendjébe és a termeszek (Isoptera) alrendágába tartozó család.
Előfordulásuk
A Termitidae család fajai főként trópusi és szubtrópusi területeken élnek, az északi és a déli féltekén a 45-50. szélességi fok magasságáig. E család fajai még mindig a leggyakoribb rovarok közé tartoznak.
Megjelenésük
A rovarok hossza 2-22 milliméter; a királynő elérheti a 120 milliméteres hosszúságot is. Szájszervük rágó; a katonáké nagyobb, mint a dolgozóké. Csak az ivaros alakok rendelkeznek szárnnyal. A boly életében a királynő a legfontosabb egyed. A királlyal együtt ő gondoskodik a termeszállam utódnemzedékéről. A potenciális királyok és királynők szárnyas, ivaros alakban kezdik meg életüket. További kasztokat alkotnak a katonák és a dolgozók.
Életmódjuk
A Termitidae-fajok kötött szociális kapcsolatrendszerre épülő társadalomban élnek, amelyben minden egyes állatnak megvan a maga feladatköre. Mindannyian a közösség érdekében, annak fennmaradásáért dolgoznak. A kis „országukat” egy termeszvár alkotja. A termeszvárak felépítése fajonként eltér egymástól, a föld alatti alagútrendszer és a föld feletti építmény tekintetében egyaránt. A termeszvár 6 méter magas is lehet. A vár falai betonkeménységüek. A szellőzőnyílásokon (szélcsatornák) keresztül áramlik be a bolyba az éltető oxigént tartalmazó friss levegő. Belül több kamra található, amelyekben „termesztenek” gombákat és nevelik fel a lárvákat. A királyok és királynők akár 10 évig is élnek.
Szaporodásuk
Egy királynő naponta 30 000 darab petét rak. A lárvák kifejlődési ideje 3 hónapig tart, a lárvák hasonlítanak a kifejlett rovarhoz. A királynő különleges kémiai anyagokat (feromonokat) választ ki, amelyek a lárvák fejlődését szabályozzák, és egyben kasztbeli hovatartozásukat is meghatározzák. A királynő körül sürgölődő dolgozók felveszik ezeket az anyagokat, s a kémiai üzenetet táplálásuk során adják tovább a fejlődő lárváknak.
Rendszerezés
A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:
- Apicotermitinae (Grassé and Noirot, 1955)
- Foraminitermitinae (Holmgren, 1912)
- Macrotermitinae (Kemner, 1934)
- Nasutitermitinae (Hare, 1937)
- Sphaerotermitinae (Engel & Krishna, 2004 )
- Syntermitinae (Engel & Krishna, 2004)
- Termitinae (Latreille, 1802)
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
