Termitidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Termitidae
Nasutitermes corniger
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Csótányok (Blattodea)
Alrendág: Termeszek (Isoptera)
Család: Termitidae
Latreille, 1802
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Termitidae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Termitidae témájú kategóriát.

Termeszvár

A Termitidae a rovarok (Insecta) osztályának a csótányok (Blattodea) rendjébe és a termeszek (Isoptera) alrendágába tartozó család.

Előfordulásukk[szerkesztés]

A Termitidae család fajai főként trópusi és szubtrópusi területeken élnek, az északi és a déli féltekén a 45-50. szélességi fok magasságáig. E család fajai még mindig a leggyakoribb rovarok közé tartoznak.

Megjelenésük[szerkesztés]

A rovarok hossza 2-22 milliméter; a királynő elérheti a 120 milliméteres hosszúságot is. Szájszervük rágó; a katonáké nagyobb, mint a dolgozóké. Csak az ivaros alakok rendelkeznek szárnnyal. A boly életében a királynő a legfontosabb egyed. A királlyal együtt ő gondoskodik a termeszállam utódnemzedékéről. A potenciális királyok és királynők szárnyas, ivaros alakban kezdik meg életüket. További kasztokat alkotnak a katonák és a dolgozók.

Életmódjuk[szerkesztés]

A Termitidae-fajok kötött szociális kapcsolatrendszerre épülő társadalomban élnek, amelyben minden egyes állatnak megvan a maga feladatköre. Mindannyian a közösség érdekében, annak fennmaradásáért dolgoznak. A kis „országukat” egy termeszvár alkotja. A termeszvárak felépítése fajonként eltér egymástól, a föld alatti alagútrendszer és a föld feletti építmény tekintetében egyaránt. A termeszvár 6 méter magas is lehet. A vár falai betonkeménységüek. A szellőzőnyílásokon (szélcsatornák) keresztül áramlik be a bolyba az éltető oxigént tartalmazó friss levegő. Belül több kamra található, amelyekben „termesztenek” gombákat és nevelik fel a lárvákat. A királyok és királynők akár 10 évig is élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Egy királynő naponta 30 000 darab petét rak. A lárvák kifejlődési ideje 3 hónapig tart, a lárvák hasonlítanak a kifejlett rovarhoz. A királynő különleges kémiai anyagokat (feromonokat) választ ki, amelyek a lárvák fejlődését szabályozzák, és egyben kasztbeli hovatartozásukat is meghatározzák. A királynő körül sürgölődő dolgozók felveszik ezeket az anyagokat, s a kémiai üzenetet táplálásuk során adják tovább a fejlődő lárváknak.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

Források[szerkesztés]